egészségügy;adósság;kórházak;eszközök;

A kép illusztráció FOTÓ: Molnár Ádám

- Lassan lemerül az elem a kórházakban

Minden nap van valami, mégsem történik semmi. Már mondani sem kell, hogy a hazai egészségügyről beszélünk, amely botrányról botrányra botorkál hónapok óta, anélkül, hogy érdemi kormányzati lépés vagy legalább döntés követné a bajok bemutatását.

Legutóbb ismét a budai Szent János Kórház volt soron: bejárta az internetes portálokat a kardiológiai ambulancián a betegek kezébe nyomott felkérés, hogy ha diagnózist akarnak, hozzanak elemeket a vizsgáló eszközökbe. A papír eredetiségét a kórház is elismerte, magyarázatként pedig annyit fűztek hozzá, hogy ez a betegek érdekét szolgálja, hiszen ha a 24 órás vérnyomásmérő vagy EKG (Holter) készülékek menet közben lemerülnek, új vizsgálatot kell kiírni, ami nemcsak az adott páciens kivizsgálását késlelteti, hanem a többiekét is. A stop.hu írta meg, hogy arra sem az intézmény, sem az egészségügyért felelős államtitkárság nem adott magyarázatot, miért nem gondoskodik a kórház az új elemek tömeges beszerzéséről.

A válasz egyik felét tudjuk e nélkül is, hiszen egyszer használatos életmentő eszközökre sincs pénz a kórházakban. Nevük elhallgatását kérő kórházi vezetők ugyanakkor azt is elmondták a Népszavának, hogy ezeknél az olcsó hétköznapi tucatáruknál már nem a pénzen, sokkal inkább az adott intézmény vezetésén múlik, ha nem szervezi meg a raktárkészlet folyamatos feltöltését. Közben egy debreceni olvasónk jelezte, az elemek lemerülése valóban komoly gond, neki két óra után állt le a Holter, most keresik az új időpontot, addig nem tudják beállítani a gyógyszereit.

A 60 milliárdos kórházi adósságkonszolidáció a nyáron segítette az intézményi raktárak feltöltését, de mára ismét kevés a fecskendő, a tű, a kötszer, az infúziós szerelék, a pelenka. Egy nővér a minap azt mesélte, reggel nem tudott vért venni a betegektől, mert egyetlen kémcső sem volt az osztályon, másik társa pedig zokogva próbálta feldolgozni, hogy a három oxigénre szoruló beteg közül neki kellett választani, mert csak egyetlen reduktor volt a kórházban.

A kórházak adóssága közben folyamatosan nő, megint elérte a 45 milliárd forintot – írta néhány napja közleményében a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ). Az államtitkárság tervei szerint az egészségbiztosítási kassza év végi maradványából lesz újabb kórházi adósságrendezés, de annak mértéke nem éri majd el a korábbit. Ha az utóbbi években megszokott mértékű lesz idén is a megmarad pénz, akkor akár 30-40 milliárdra is számíthatnának az intézmények, de biztosra vehető, hogy nem csak erre a célra fordítják az összeget.

Alultáplált betegek
A kórházba kerülő betegek 40 százaléka alultáplált, a daganatos megbetegedésekkel küzdők körében ez az arány akár 80 százalék is lehet, pedig az elégtelen tápláltság jelentősen befolyásolja a kórházban töltött éjszakák számát és a kezelések sikerét - közölte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) az MTI-vel. Mint írták, az alultápláltságot vizsgáló úgynevezett MUST- és STRONG-szűrést már több európai országban kötelezővé tették, de Magyarország egyelőre nem követte a példát. A kórházak 89 százaléka szerint kevés az a pénz, amit az étkeztetésre kapnak. Magyarországon 50 gyógyintézményből mindössze 24-ben mérik fel a tápláltsági állapotot, pedig a kórházba kerülést követő 24-48 órában elvégzett MUST-, illetve STRONG-szűréssel pontosan megállapítható az alultápláltság mértéke. A kórházba kerülők 40 százaléka alultáplált, 15-20 százalékuk esetében pedig már az első naptól kezdve tápszert kéne adni.

Nem tartja törvényesnek a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletének szóbeli indokolását a Biszku-ügyben Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki erről pénteken, egy más témában tartott sajtótájékoztatón beszélt Budapesten. A vádhatóság vezetője már korábban is intézett szerepétől idegen dühös kirohanást a bíróság ellen.