Biszku Béla volt pártállami vezetőt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Ezzel kapcsolatban Ibolya Tibor fővárosi főügyész kijelentette: a sokak által botrányosnak tartott korábbi interjújával a Fővárosi Törvényszéket védte meg, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet törvényes volt, ehhez képest a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése „felesleges”.
Emlékezetes: kemény kritikával illette a bíróságokat Ibolya, aki szerint a gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyíték-értékelés szemétdombján” lenne a helye.
Ibolya, saját honlapján közzétett tanulmányában a közvetett bizonyítékok értékelését kérte számon az igazságszolgáltatáson. A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat. Szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné, ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”.
A Biszku-ügy kapcsán a Magyar Hírlapban korábban rámutatott, ez a „látszólag tetszetős” elmélet a sztálini tisztogatások hírhedt szovjet főügyészétől, Visinszkijtől származik, ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása.
A főügyész júniusban a lapnak adott interjújában erről azt mondta, a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált a bíróságból, amely mondvacsinált indokokkal küldte vissza első fokra az ügyet. Mint most mondta, a bíróság szerint az újabb bizonyítási eszközök hozzájárultak a tényállás alaposabb felderítéséhez, de ő maga nem osztja ezt a véleményt.
Nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. Egyikük a tárgyaláson tisztelgett Biszkunak, és feljebbvalójának nevezte - közölte a fővárosi főügyész. Hozzátette: történész szakértőket sem kellett volna kirendelni 3,6 millió forintért "történelmi kérdésekre".
Mint mondta, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például azt, hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszkut, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Úgy fogalmazott: "szomorúan hallgatták" az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította, ezt.
"Ha korabeli, Biszkuék '50-es évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám, aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak. (.) Sőt, a falkát Biszkuék hozták létre" - mondta a tőle elvárható higgadtság nélkül -, hozzátéve, hogy a vád nem a direkt parancsról szólt. "Ehhez képest az indokolás nagyrészt ebbe az irányba ment el, ami azt jelenti, hogy a törvényszék nem értette a vádat" - jelentette ki Ibolya Tibor. Mint mondta, ha a Fővárosi Ítélőtábla végzésének akar megfelelni a törvényszék, akkor a szakértőt - akinek később hosszasan idézett a szakvéleményéből, hogy miért nem volt tűzparancs - ki kellett volna zárnia, mert politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben.
Ibolya Tibor szerint a bizonyítási eljárást úgy folytatták le, mintha emberölést kellett volna bizonyítani, holott háborús bűntett szerepelt a vádban. Arra a kérdésre, hogy nem okozhatja-e az újabb hatályon kívül helyezést az, hogy nem zárták ki az elfogult szakértőt, azt mondta, az eljárást már jogerősen le lehetett volna zárni, ha nyáron az ítélőtábla nem utasítja új elsőfokú eljárásra a törvényszéket, hanem érdemben dönt.
Akár örülhetnék is, mert annak is jogtörténeti jelentősége van, hogy bűnösnek mondták ki Biszkut háborús bűntettben, méghozzá ötrendbeliben, de nem örülök, mert szerintem az indokolás nem volt törvényes - jelentette ki. Jelezte: fellebbeznek anyagi és eljárásjogi szabálysértések miatt, súlyosításért. IbolyaTibor hozzátette: szomorú, és fél a másodfokú tárgyalástól. Márpedig, ha egy ügyész fél egy tárgyalástól, az súlyos szerepzavart, és kompetenciahiányt jelezhet.
