DUIHK szerint az alacsony infláció lényegesen mérsékli a béremelési nyomást, és vélhetően hatással van a vállalatok jövőre tervezett átlagosan 2,8 százalékos béremelésére is. A felmérésben részt vevő nemzetközi cégek az idén 3,7 százalékkal emelték a béreket magyarországi érdekeltségüknél, de ez még így is jóval elmaradt a 2014 végén előre jelzett 5 százalékos mértéktől. Az egyéni bérszínvonalat és a tervezett bérnövekedést leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja. A teljesítményfüggő, változó javadalmazási elemek elsősorban a vezetők esetében jelentősek, hiszen a teljes jövedelem 22 százalékát adják.
Bár a multik már biztosan emelik a béreket, a piac többi szereplőjét érintő bérajánlásról még nem született megállapodás, mint ahogyan a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke sem ismert. Mivel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a szociális partnerek több körös egyeztetés során sem tudtak megegyezni a béremelések mértékéről, a kormány dönthet a garantált bérekről. A költségvetést alapul véve, várhatóan 110 775 forint körül határozza majd meg a kormány a 2016. január 1-én hatályba lépő bruttó minimálbért - véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. A VKF-fórumon lemerevedtek az álláspontok. A 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékét a szakszervezeti oldal bruttó 7, illetve 7,4 százalékban javasolta. A munkáltatói oldal viszont bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslatot tett. Értesüléseink szerint a szerdai kormányülésen nem született döntés a minimálbérről és hírlik, hogy hétfőn újabb VKF ülésen tesznek kísérletet a megegyezésre.
A jövő évre a cégeknek ajánlható országos béremelési mértékéről a munkáltatók nem mondtak konkrét számokat, a szakszervezetek viszont 5-8 százalékos bérajánlást fogalmaztak meg.