A kutatók erre az évre korábban még a GDP 3 százalékos növekedésével számoltak, ám mostanra 2,9 százalékra módosították előrejelzésüket. Jövőre már alig 2,4 százalékot várnak, ami később is alig emelkedik e szint fölé. Magyarország ezután az Unió középmezőnybe tartozik, míg a visegrádi országok között még hátrább szorul.
A Kopint-Tárki tanulmánya szerint a költségvetési hiány idén a tervezett 2,4 százalék lesz. A kormány ugyan 2016-ra 2 százalékot jósol, a kutatók ennél kissé borúlátóbbak és 2,2 százalékra számítanak. Az államadósság 2015-ben 75,5, jövőre 74,5 százalékos GDP-arányos szintet érhet el.
Továbbra is az ipar húzta a növekedést és ez így marad jövőre is - jelentette ki Ádám Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója. Emellett a nettó kivitel és a szolgáltató szektor is hozzájárult a GDP pozitív számaihoz.
Az építőipari termelése visszaesése folytatódik, és ez megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát hosszabb távon. Némi méz a keserű pirulán, hogy bővült az alkalmazottak száma, ami már nemcsak a közfoglalkoztatásnak köszönhető, hanem a magánszférának is.
Idén már nem várható defláció, a pénzromlás mértéke nulla lesz, jövőre viszont 1,6 százalékra kúszhat föl.
Az idei év legnagyobb csalódását a beruházások jelentik - mondta Ádám Zoltán. Az állami beruházások - főleg az uniós forrásoknak köszönhetően tartják a szintet -, de a magántőke beruházásai ebben az évben 2 százalékkal csökkenhetnek. Gyakorlatilag friss tőke nem is érkezett.
A mezőgazdaság tavaly még 0,5 százalékkal járult hozzá GDP-hez, idén várhatóan 0,3 százalékkal húzza vissza - egészítette ki az értékelést Madár István a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának képviseletében. Az uniós források nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, a deviza tartalékok feltöltéséhez és a devizahitelek forintosításához - tette hozzá. A háztartások azonban továbbra is óvatosak, a fogyasztás nem haladja meg a tavalyi szintet.