A renminbi kötvény mellett az euróban vagy amerikai dollárban történő jövő évi eladósodás is szóba jöhet - ez derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán bemutatott finanszírozási tervéből, amelyet Barcza György vezérigazgató ismertetett szerdán az újságírókkal. Korábban a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a lejáró devizaadósságot jövőre is forintból finanszírozza Magyarország, azonban úgy látszik változtak az elképzelések. Jövőre egyébként a bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet, míg a nettó kibocsátás 1008 milliárd forintra rúghat a tervek szerint. (Az utóbbi alatt azt értik, hogy a lejáró kötvények pótlásán kívül még milyen értékben bocsát ki államkötvényt az MNB.)
A teljes 1,75 milliárd eurós devizaszükségletből egymilliárd eurót bocsáthat ki nemzetközi devizakötvényben az ÁKK, a fennmaradó rész pedig a letelepedési kötvényből és a PEMÁK-ból folyhat be. (Az Országgyűlés gazdasági bizottsága - mint arról a Magyar Nemzet beszámolt - visszavonta a Cipruson bejegyzett Discus Holdings Ltd. és a singapuri Management Pte Ltd. engedélyét, mert az "elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt.")
Egyébként a devizaadósság részaránya a tavalyi 38 százalékról 32 százalékra csökkent mostanra, a tervek szerint ez a jövő év végére 27 százalékra mérséklődhet. A mélypont 2002-ben volt, akkor 24-25 százalékos volt ez az arányt, amit 2017-2018-ra kíván ismét elérni az ÁKK.
Közeleg az év vége, a tavaly december 31-i 76,2 százalékos GDP arányos államadósságot idén az év utolsó napjára ennél alacsonyabb mértékére kell leszorítani. Kérdés, hogy az ÁKK visszavásárolja-e ennek érdekében az MNB-nél lévő több mint 300 milliárd forintnyi devizakötvényt, amit a jegybank megvett. A kérdésre adandó választ Barcza György nyitva hagyta.