Nemzetbiztonsági kérdések álltak a középpontban az idei utolsó republikánus tévévitában. A jelöltek először találkoztak a kaliforniai San Bernardinóban elkövetett terrortámadás óta. Kilenc elnökaspiráns állt a fő pódiumon, négyen vettek részt a „futottak még” vitában. A még mindig népes mezőny tagjai nem igyekeztek elhatárolódni Donald Trumptól, hiszen ha mégis kipukkadna a „Trump-buborék”, a milliárdos kampánya összeomlana, mindenki szívesen megkaparintaná rajongótáborát. Az össztüzet ezért inkább Barack Obamára és volt külügyminiszterére, a demokraták fő esélyesére, Hillary Clintonra zúdították, mondván, gyengekezű politikájuk a felelős az Iszlám Állam megerősödéséért. Egymásra licitáltak, melyikük védené meg legjobban Amerikát.
„Donald Trump a káosz jelöltje, s a káosz elnöke lenne, ha megválasztanák” – mondta a vitában Jeb Bush. A volt floridai kormányzót egykor nagy esélyesnek tartották, de kampánya – noha a legtöbb pénzzel rendelkezik – nem megy egyről a kettőre. Bush feltette a kérdést, ha minden muzulmánt kitiltana Amerikából Trump, hogyan venné rá őket, hogy vegyenek részt az Iszlám Állam elleni koalícióban. A volt elnök öccsének nem jön be a támadó hangnem, hiába intette Trumpot, hogy az örökös inzultálással nem nyerheti el az elnökséget, a milliárdos visszadobta a labdát, mondván, ő 42 százalékon áll, Bushnak pedig 3 százalékos a támogatottsága.
Marco Rubio floridai szenátor úgy fogalmazott, megérti, hogy a republikánus választók többsége miért támogatja Trump javaslatát, azért, mert a jelenlegi elnök nem gondoskodott Amerika biztonságáról. Ted Cruz texasi szenátor is elhárította, hogy a provokatív, populista javaslataival a figyelem középpontjában álló Trumpra rosszat mondjon, inkább Obamát vádolta „kettős beszéddel”, s szóvá tette, hogy nem hajlandó nevén nevezni a radikális iszlám terrorizmust.
Összevitatkoztak a jelöltek annak kapcsán, hogy egyetértenek-e a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtésének korlátozásával, Rubio ellenezte, Cruz viszont megszavazta az Obama-kormányzat törvényjavaslatát. Donald Trump nem bánná, ha a muszlimok elől elzárnák az internetet, de sok fogalma nincs, hogyan is működik az egész. Kentucky állam szenátora, Rand Paul szerint az internet korlátozása az amerikai alkotmány 1. számú kiegészítésének felmondásával érne fel.
Ted Cruz az elmúlt hetekben megerősödött Iowában, ahol népes az evangelizáló keresztény szavazótábor, s ők leginkább benne látják az ideális konzervatív jelöltet. Cruz a kedd esti vitában is jól szerepelt, s a kommentátorok még azt is felvetették, hogy akár a Trump-Cruz páros neve is szerepelhet a szavazócédulákon jövő novemberben. Cruz a mérsékeltebb Rubióval hadakozik a második helyért, halványulnak viszont a volt idegsebész, Ben Carson esélyei, a vitákban kiderül, hogy se programja, se mondanivalója. Carly Fiorina, az egyetlen női elnökaspiráns se tudott újat mondani. Chris Christie, New Jersey állam kormányzója visszakerült a főtáblára, s a szokottnál keményebb hangot ütött meg, hogy kihasználja az esélyt, s - akárcsak John Kasich, Ohio kormányzója - főként vezetői tapasztalataira hivatkozott az első hivatali idejüket töltő szenátorokkal szemben. Az összecsapásnak nem volt egyértelmű nyertese, Trump állta a sarat, Cruz, Rubio, Bush és Christie bevitt egy-két jó ütést.
Az elővita szereplői a fő esélyeseknél is harciasabban bírálták Obama külpolitikáját, Rick Santorum volt szenátor szerint már megkezdődött a harmadik világháború, Lindsey Graham szenátor egy újabb 9/11 eljövetelét vizionálta, Mike Huckabee nem bánná, ha a mecseteket is megfigyelnék, George Pataki, New York állam volt kormányzója sürgette, hogy az internetes cégek nyissák meg a „hátsó ajtót” a kormányzati megfigyelés előtt.
