A DK szerint az unió működésében semmilyen minőségben és feladatkörben nincs helye azoknak, akik a XX. század legsötétebb bűneit elkövetőknek állítanának szobrot. Az uniós biztos erre reagálva közölte: a szoborról semmilyen döntést nem hozott, a Hóman-szobornak sem a felállítását, sem a finanszírozását nem hagyta jóvá.
Az üggyel a The Financial Times is foglalkozott, a lap felidézte, hogy már jelenleg is zsidóellenes a magyar lakosság 25 százaléka, ami 6 év alatt 10 százalékos növekedést jelent. A The New York Times pedig arról írt, hogy az amerikai kormány antiszemitizmussal foglalkozó megbízottja budapesti útján tolmácsolta az Egyesült Államok kormányának véleményét is: "a kár, amit ez az ember okozott a zsidó magyar polgároknak, nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a szoborállítás terve felfoghatatlan".
Az Eleven Emlékmű csoport nyílt levélben szedte darabokra Cser-Palkovics András mentegetőzését a Hóman-szobor ügyében. Lapunk is megírta: a fideszes székesfehérvári polgármester meghátrált, az eheti, pénteki képviselő-testületi ülésen visszavonatná a szobor önkormányzati támogatását, noha a "nemtelen támadásokat" tette felelőssé mindenért. Cser-Palkovics szavai szerint önkormányzati finanszírozás nélkül is megvalósulhat ugyanakkor a köztéri szoborállítás, ami az Eleven Emlékmű csoport szerint jogi nonszensz. A Hóman-szobor terve ellen tiltakoztak a szidó szervezetek is, amelyek civilekkel vasárnap demonstrációt is szerveztek.