A klasszikus tipográfiát a kortárs design világába beemelő MúzeumCafé nemcsak a múzeumok újdonságait közvetíti, hanem egyúttal archiválja, dokumentálja a múzeumi terek és a muzeológia változásait, kiemel a múltból már-már feledésbe merülő történeteket. A 2007 óta megjelenő lapban folyó, időt követelő, minőségi munka hasonló a múzeumok elmélyülést, lassú figyelmet követelő feladataihoz - írják közleményükben.
Ahogy a kiállítóterek állóképszerűsége csendéletet komponál a tárgyak, terek, élőlények és korszakok köré, a folyóirat oldalpárjain az enteriőr is csendéletté szelídül - emlékeztet a kiállítás ajánlója, mely szerint ez a fajta kompozíció kap új olvasatot a Frazon Zsófia etnográfus-kurátor által rendezett kiállításon. Az anyagban a MúzeumCafé eddigi történetének több ezer fotójából ötven kapott helyet, köztük több olyan felvétel, amelyet a folyóirat sosem publikált, de archívumában megőrzött.
A kurátor válogatásában olyan fotográfiák története, sokszoros jelentéstartalma bomlik ki, mint a rozsnyói pályaudvar pálmafáié, amelyek meglepő fordulattal kapcsolják össze a szlovákiai betléri kastélyt a budapesti Városligettel, ahol a kortárs múzeumügy stratégiai kérdései éppen most sűrűsödnek. A Szombathelyi Képtár felvezető lépcsője a Kádár-kor múzeumépítészetén túl a múzeumi tereket övező társadalmi konszenzus jelentőségére is felhívja a figyelmet. A bajai Éber-emlékház polgári miliője az időtlenség, az otthonosság és a hitelesség fogalmát kapcsolja egybe, de mit lehet tenni, ha egy élet, egy hely "elmesélhetőségét" nem erősítik a fennmaradt tárgyak?
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gótikus termében látható vadászati állandó kiállítás trófeái pedig már a múzeumok gyűjteményezési stratégiájáról is beszélnek, miközben a különböző múzeumi gyűjtemények egymással össze nem hasonlítható módszertanát is firtatják - áll a Nagymezői utcai kiállítóhelyen 2016. január 25-ig megtekinthető tárlat ajánlójában.