A tárcavezető hangsúlyozta, hogy zéró toleranciát hirdetett a kormány a korrupció ellen, a cél, hogy Magyarország a korrupció szempontjából a legkevésbé fertőzött ország legyen. Pintér Sándor kiemelte az egyéni, vezetői felelősségvállalás, példamutatás jelentőségét is. A miniszter hangsúlyozta a korrupcióellenes szabályok automatikus, személyes döntésektől független érvényesülésének fontosságát, amire - mondta - példa az online pénztárgépek vagy az elektronikus útdíjrendszer, ezekben a rendszerekben már nem lehet szerepe a kísértésnek.
Pintér Sándor megjegyezte, hogy időnként előfordulnak sajnálatos esetek. Ilyen például a záhonyi határállomáson leleplezett korrupt határőrök ügye. Ebben az ügyben több mint ötvenen kerültek előzetes letartóztatásba, ami a miniszter szerint megfelelő jelzés a többi kolléga számára. Pintér Sándor kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, a korrupció veszélyeinek tudatosítását. Trócsányi László igazságügyi miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közelmúltban újraalkotott közbeszerzési szabályok a kormányzati törekvések szerint megfelelnek az európai elvárásoknak, mi több, a hozzátartozó fogalmának kiszélesítése még eredményezheti egyesek vállalkozáshoz való jogának, jogos érdekének korlátozását is. Ezért volt szükség a közös háztartásban élés fogalmának bevezetésére.
"A vitára nyitott vagyok, de a lelkiismeretem tiszta" - jegyezte meg az összeférhetetlenségi szabályok kapcsán az igazságügyi miniszter. Hozzátette, hogy ugyancsak pozitív elmozdulást eredményezett a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozása és az új büntető törvénykönyv. Trócsányi László hangsúlyozta: küzdeni kell a közös európai demokratikus értékekért és a jogállamért. Hozzátette, hogy kiváló az együttműködés a 28 uniós igazságügy-miniszter között.
Polt Péter legfőbb ügyész felszólalásában arról beszélt, hogy a statisztikák a korrupció elleni egyre eredményesebb fellépést tükrözik. Ismertetése szerint 2010-ben 482, 2011-ben 740, 2012-ben 828, 2013-ban 1105, míg a múlt évben 3268 volt az összes korrupciós cselekmény száma. Hangsúlyozta: a növekedés oka döntően az eredményesebb felderítésben keresendő.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet: a bírókra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Számos nyugat-európai országgal ellentétben a magyar bírók nem végezhetnek politikai tevékenységet, nemhogy tisztségviselői, de még tagjai sem lehetnek pártnak, továbbá kizárt az is, hogy gazdasági társaságban legyenek tisztségviselők, be kell jelenteniük, ha polgári per vagy szabálysértési eljárás részeseivé válnak, akár tanúként, és ajándékot sem fogadhatnak el. Egy felmérés szerint a 2800 megkérdezett bíró 98 százaléka függetlennek érzi magát, 94 százaléka érzékelt már befolyásolási kísérletet, és 92 százalékának nincs más kereső tevékenysége - ismertette az OBH elnöke.
Handó Tünde megjegyezte: kockázati tényező lehet az a tény, hogy a bírók körében egy évtizede nem volt illetményemelés, a magyar kezdő bíró fizetése a legalacsonyabb az EU-ban.
