Korábban az Eximbank tulajdonosi jogait gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztériumot irányító Szijjártó Péter sem volt hajlandó elárulni, hogy a pénzintézet folyósít-e kölcsönt a filmügyi kormánybiztos 20 milliárdos üzletéhez. A miniszter Szabó Szabolcsnak ugyanis kifejtette: mivel az Együtt független képviselőjének kérdése banktitkokat és biztosítási titkot érint, nem áll módjában válaszolni. Ezzel szemben Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója korábban a Népszavának kifejtette, hogy a közpénzköltés nyilvánosságához fűződő alkotmányos szabályozások erősebbek, mint banktitokról szóló törvények.
A TV2 ügyében a fel- és bejelentéseiről Tényi István feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, ahonnan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) küldték tovább a dokumentumokat. Ennek kapcsán Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke kifejtette, véleménye szerint az Eximbank ugyan jogszerűen hivatkozik a banktitokra, ám "a korrupció elleni harc jegyében" mégis jobban tenné, ha tisztázná: van-e szerepe a csatorna adásvételében.
Vajnának nagyösszegű hitelre lehet szüksége, ugyanis novemberben kiderült, hogy a csatorna vagyonkezelőjén, a TV2 Media Group Holdings Kft.-n (amelyre állítása szerint Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak elővásárlási opciója van) több mint 27 milliárd forint értékű zálogjoga van a korábbi tulajdonos Pro7Sat1-nek. A hírek szerint a filmügyi kormánybiztos a csatorna teljes hitelállományát megfizetné, ebben segíthet neki az állami bank.
A KKM reagált cikkünkre
Szijjártó Péter miniszter november 27-i sajtótájékoztatóján a témával kapcsolatban szó szerint a következőket mondta:
Én nagyon szívesen adok beszámolót mindaddig a pontig, amíg a jogszabályok megengedik. Össze is írtam, mit tudok erről az ügyről, különös tekintettel arra, hogy látom azt az amúgy rendkívül szimpatikus aggódást, amit a közpénzek felhasználása iránt néhány médium tanúsít, mert ha jól értem, itt a főhír az az volt, hogy közpénz is érintett az Eximbank által a TV2 tulajdonosváltásában. Nos, tényeket szeretnék csak elmondani, és igyekszem minden részletet elmondani Önöknek korrekten, nem tudom, hogy alapos és jogos-e az a várakozásom, hogy korrektül látom-e viszont mindezeket, de reméljük a jelenlévők mintegy garanciát jelenthetnek erre, kár hogy nem csak rajtuk múlik.
Tehát, az Eximbank az egy bank, ugye, ez még viszonylag egyértelmű, mert a nevéből jól következik. Most ugye egy bank, az szigorú jogszabályok között végzi a munkáját. És ezek a szigorú jogszabályok vonatkoznak például azokra a döntésekre, hogy köt-e hitelszerződést valakivel vagy sem, meg ezek a szigorú jogszabályok vonatkoznak arra is, hogy mondjuk mit tehet nyilvánossá, mit kommunikálhat, meg mit nem. Ugye, itt jön be a banktitoknak a viszonylag szigorú jogszabályi kritériumrendszere. Aztán szigorú szabályozás vonatkozik arra is, hogy ki irányítja a bankot. Most ezt a bankot az igazgatóság irányítja, és az igazgatóság dönt arról, hogy kivel köt hitelszerződést, meg kivel nem. Világos jogszabályok alapján, melyek között vannak tiszta jogi szabályok, meg banki, gazdasági jellegű jogszabályok.
A miniszternek egy esetben van dolga: 20 milliárd fölötti hitelszerződések esetében alapítói döntést kell hozni. De én nem hoztam semmilyen médiavásárlással kapcsolatos alapítói döntést, tehát semmilyen 20 milliárd fölötti előterjesztés nem került ide elém, ami médiavásárlással lett volna kapcsolatos, a többi meg nem az én dolgom. A többi az az igazgatóság dolga, furcsa is lenne, hogyha politikus döntögetne napi szinten arról, hogy az Eximbank éppen milyen hitelt ad, vagy milyen hitelszerződést köt. Mert ezeket a hitelszerződéseket banki meg jogi szempontok szerint kell elbírálni, nem politikai szempontok szerint, pláne nem az alapján mondjuk, hogy mit szól hozzá az ellenzék, vagy, hogy mit szól hozzá adott esetben egy-egy médium.
Na most, amit még nagyon fontosnak tartok leszögezni, és ezt még engedd meg, hogy elmondjam és érteni fogod, hogy miért, mert ugye az is megjelent, hogy az Eximbank ugye külgazdasági hiteleket ad, mit keresne adott esetben egy média vásárlásnál. De a helyzet az nem így néz ki. Az Eximbankot valóban alapításakor azért alapították, hogy külgazdasági tevékenységhez kapcsolódó hiteleket folyósítson, tehát exporthoz, importhoz, adott esetekben beruházásokhoz, de 2013-ban született egy törvény, ami 2014 január 1-ével lépett hatályba, tehát akkor még sehol sem voltam itt az Eximbank környékén, tehát 2014 január 1-ével életbe lépett egy módosítás az Exim-törvényre vonatkozólag, amely kimondta, hogy lehetősége van a külgazdasági típusú hitelek mellett az Eximbanknak magyarországi székhellyel rendelkező vállalatok számára hitelt nyújtani beruházásokhoz, illetve forgóeszköz hiteleket is nyújthat.
Tehát az Eximbanknak már kétféle portfoliója van törvényi erőnél fogva. A másik, amit szeretnék leszögezni, hogy az Eximbank állami szerepvállalás szempontjából, és itt van a lényeg a kérdésedre, csak kicsit hosszasan vezettem fel, állami szerepvállalás szempontjából két fajta hitelt adhat: adhat olyan hitelt, ahol érintett a közpénz. Ezt kamat-kiegyenlítésnek hívják, mert ez azt jelenti, hogy kedvezményes kamatozású hitelt ad, ez a költségvetés számára, a kamatkiegyenlítés miatt, költséget jelent. Meg adhat olyan hitelt, ami teljesen piaci alapú, teljesen piaci árazású, és semmi köze nincsen semmiféle közpénzhez. Most amikor felmerültek ezek a kérdések a részetekről, én egy kérdést fogalmaztam meg az Eximbank igazgatósága felé, de úgy , hogy ne sértsem meg a bank irányítására vonatkozó szabályokat, és ne is avatkozzak bele a bank működésébe. Én azt kérdeztem meg, hogy jött-e olyan hiteligénylés médiavásárlásra, ami érint közpénzt. Magyarul, kedvezményes hitel vonatkozású. A válasz az volt, hogy nem. Hogy ezentúl piaci alapon, piaci árazással, milyen döntések születnek az Eximbankban, az meg nem az én dolgom.
