Noha a még mindig népszerű elnök asszony nem kérdőjelezte meg a választási eredményt, még arról sem volt hajlandó megállapodni, hol és miként történjen meg a hatalomváltás szimbolikus gesztusa, az elnöki vállszalag átadása és a kézfogás. Cristina Fernández ragaszkodott ahhoz, hogy a ceremóniát a kongresszusban bonyolítsák le, ő ugyanis ott kapta meg az elnöki jelvényeket férjétől, a 2010-ben elhunyt Néstor Kirchnertől. Korábban viszont más volt a koreográfia, az új elnök a törvényhozás előtt elmondott beiktatási beszédét követően, a Casa Rosada falai között zajlott a hatalomátadás.
Mauricio Macri, számolt be róla a spanyol El País, már csak azért sem szerette volna, ha a kongresszusban teszik fel rá a vállszalagot, mert attól tart, a törvényhozás ülését a leköszönő a peronisták Cristina Fernándezt ünneplő tömegmegmozdulássá változtatják. Még az sem kizárt, hogy a legfelsőbb bíróság tagjai végül Fernández távollétében bonyolítják le a ceremóniát. A 62 éves elnökasszony, aki harmadszor már nem indulhatott, a jóslatok szerint távolról sem akar búcsúzni a politikától, s nem kizárt, hogy 2019-ben újra harcba száll az elnöki posztért. Cristina talán győzött volna, ha az alkotmány engedélyezi indulását, kijelölt utóda, David Scioli, Buenos Aires tartomány kormányzója azonban alulmaradt Macrival szemben, 48,6 százalékot szerzett, míg Macrira 51,4 százalék voksolt.
A 43 milliós országban szoros eredménynek számít, hogy csupán 700 ezer szavazat választotta el a győztest és a vesztest. A kongresszus mindkét házában ugyanakkor a Justicialista Párt, azaz a peronisták maradnak többségben. Megindulhat azonban a hadakozás a vezetői posztért. Az egykori argentin First Lady, aki nyolc éve már saját jogon állt a dél-amerikai ország élén, hírek szerint nem tud beletörődni abba, hogy mostantól nem ő hozza a döntéseket. Rossz vesztesként mindent elkövet, hogy betartson a hivatalba lépő új kormányzatnak. Cristina Fernández az utolsó pillanatban három új nagykövetet is kinevezett, Kubába, az Emirátusokba és Ausztráliába.
Az új államfő visszahívhatja ugyan ezeket a misszióvezetőket, de a sietős kinevezés mindenképpen rossz benyomást keltett. Mauricio Macri egyik fő választási ígérete, hogy új irányt szab az argentin külpolitikának, távolságot igyekszik tartani Kubától és Venezuelától. A megválasztott elnök is tett barátságtalan lépést, hivatalba lépése előtt meglátogatta a brazil államfőt, Dilma Rousseffet. Ez sem megszokott a diplomáciában. Macri egyébként egy volt ENSZ-tisztviselőt, Susana Malcorrát kérte fel külügyminiszterének.
Cristina Fernández hirtelenjében az államkasszát is kiürítette, három tartomány kért szövetségi támogatást, a leköszönő államfő azonban úgy döntött, hogy a többi tartományt is kisegíti, azokat is, amelyek nem kérték. Ezzel máris 7 milliárd dollár került át a helyi kormányzatok kezébe. Argentínában is vita folyik arról, mi legyen a jegybank vezetésével, sem a központi bank elnöke, Alejandro Vanoli, sem más politikai kinevezettek nem hajlandók távozni azonban az intézmények éléről. Vanoli terminusa majd csupán 2019-ben jár le. Macri újságíróknak panaszkodott is. „Úgy tűnik, (az elnökasszonyt) egyetlen cél vezeti, minél több új akadályt és problémát állítani a következő kormány útjába” – idézte a megválasztott elnököt a The New York Times. Macri elnöki rendelettel eltávolíttathatná a bankelnököt, de ezt nem tanácsolják neki, hiszen éppen azokkal az elvekkel menne szembe, amelyek helyreállítását ígéri.
Ellentmondásos gazdasági örökséget kap a populista baloldali kormányzattól Macri, aki lendületbe hozná Latin-Amerika harmadik legerősebb, de jelenleg gyengélkedő gazdaságát. Jó hír számára, hogy nem kell hatalmas államadóssággal megküzdenie, mint több előző elnöknek. Raúl Alfonsin, Carlos Menem, Fernando de la Rua és Eduardo Duhalde egyaránt görgette maga előtt az adósságot, Néstor Kirchner azonban szembeszállt a nemzetközi hitelezőkkel. Az argentin peso 12 százalékkal túlértékelt a dollárral szemben, az infláció 24 százalékos.
Macri azt ígérte, hivatali idejének első napján feloldja az importkorlátozásokat és lebegtetni kezdi a pesót a külföldi valutákhoz képest. Mivel azonban a jegybank tartalékai nem elégségesek, várhatóan külföldi hitelekért kell folyamodnia, s újra tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Aligha lesz népszerű intézkedés, hogy az új elnök véget akar vetni az olcsó áram időszakának, s eltörölni készül az állami szubvenciók egy részét. Teljesen nem vonhatja meg a támogatást, mert szakértők szerint akkor átlagban 700 százalékkal emelkednének az árak. Az argentin lakosság 21 százaléka él szegénységben, annak ellenére, hogy a leköszönő kormányzat számos szociális intézkedést hozott.