Magyarország;megállapodás;Norvég Alap;

Az ügy két - a kormány részéről - kulcsfigurája Lázár János és Csepreghy Nándor

- Bréking! Magyarország megállapodott a Norvég Alappal

Magyarország megállapodott a Norvég Alappal, így folytatódhatnak a kifizetések - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azon a szerdai budapesti konferencián, amelyet a Transparency International Magyarország szervezett a korrupcióellenes világnap alkalmából. 

Az államtitkár ezt újságírói kérdésre válaszolta. Mint megjegyezte, a kérdező "lelőtte a másnapi kormányzati sajtótájékoztató poénját", mert a megállapodás hírét akkor tervezték bejelenteni. Csepreghy a magállapodás kapcsán Magyarország jogállami jellegét hangsúlyozta. Kifejtette: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.

Forrás: Facebook /Ökotárs

Forrás: Facebook /Ökotárs

Ligeti Miklós, a  Transparency International Magyarország jogi igazgatója a "szabálytalan módot" visszautasította, és felrótta a kormánynak, hogy - később bebizonyosodott fals módon - a rendőrség, illetve a KEHI vizsgálatát kérte a kormány tevékenységét kritizálókkal szemben.

A szerdai rendezvény fő témája egyébként a közpénzek felhasználásának törvénytelen felhasználása elleni fellépés, a korrupció leleplezése, illetve létrejöttének megakadályozása volt. Szó volt egyebek mellett arról, hogy a szomszédos Románia élen jár a korrupció felszámolásában: vizsgálatot indítottak két miniszterelnök ellen, egyiküknek Victor Pontának ez a posztja elvesztésébe került, 9 miniszter, 34 képviselő, 8 szenátor, valamint 35 bíró és ügyész, összesen 1000-en vétettek a jogszabályok ellen, úgyhogy a román speciális, korrupcióellenes ügyészség fellépése nyomán csalás és a közbeszerzési szabályok megsértése miatt 90 százalékukat a bíróság elmarasztalta - erről beszélt Dana Manuela Ana, az ügyészség vezetője.

A lépés azért is példaértékű, mert mint arról Margarete Hofmann, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szakmapolitikai igazgatója erről beszámolt, az első helyen álló Románia után Magyarország ellen indította a legtöbb vizsgálatot az OLAF. Ennek jogosságát alátámasztotta Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is, aki hangsúlyozta: hazája vállalkozói beruházási döntéseiket nem szívesen hozzák meg egy olyan országban, ahol csalással, a döntéshozók és a helyi vállalkozók közötti családi összefonódással találkoznak. Könnyen elvesztheti az az ország a bizalmat, amelyben úgy érzik, hogy az állam részrehajlóan közreműködik abban, hogy hogyan használják fel a közpénzeket. Ugyanakkor biztatónak nevezte a nagykövetasszony, hogy az ukrán határ mentén tevékenykedő 15 magyar vámtiszt ellen eljárás indult, a korrupció gyanúja miatt. Sikernek tartja azt is, hogy az amerikai alapítású, budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián már 1200-an végeztek, akiktől szakmailag meglapozott munka várható. Üdvözölte Colleen Bell az on-line pénztárgépek magyarországi bevezetését is.

(A hosszúra nyúlt "Norvég Alap-ügy" története itt olvasható) 

A külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatása zajlott az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Szijjártó Péter ez alkalommal ismét kifejtette lesújtó véleményét "Európáról." Szerinte ugyanis az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy Európa képtelen jó választ adni a kihívásokra.