MNB;Matolcsy;Bálna;

- Még, még, még, még...

A maláj hiedelemvilág úgy tartja, hogy ha Ámok, a gonosz tigrisszellem, megszáll valakit, akkor azt futásra készteti, miközben a szerencsétlen pária vérengzésbe kezd. Vele szemben az emberek mégis elnézőbbek, megengedőbbek. A felbecsülhetetlen károkat okozó ámokfutónak tetteiért nem kell felelősséget vállalnia.

Egy hírhedt ámokfutóért aligha kell hosszú, több órás repülőutat megtenni egészen Délkelet-Ázsiáig. Díszpéldánya elnöki bársonyszékben ül a Szabadság téren, sőt alig néhány hónap múlva a jegybank tulajdonában lévő Nyugati téri irodaházban kialakítandó újabb elnöki tárgyalóban egy újabbra is rábukkanhatunk majd. A mi ámokfutónkat azonban nem a gonosz tigrisszellem szállta meg, hanem egy forint százmilliárdokat felemésztő téveszme, az unortodox közgazdaság-tudomány infrastrukturális hátterének megteremtése, a jegybanki műveletek árfolyamnyereségén elért haszonból. A közjó érdekeire hivatkozva vásárolt már a nemzeti bank egykori pszichiátriai osztályt, nyomdát, várbéli városházát, balatoni gyermeküdülőt egyfelől, másrészt felbecsülhetetlennek mondott értékű festményeket, műkincseket, érmegyűjteményt, fotókat, forgatókönyvet. Mindent, ami ha legalábbis nem szem szájnak ingere, viszont a jegybankelnök önös vágyainak beteljesítése, szigorúan közpénzekből, méregdrágán.

Az unortodox ámokfutás sajátossága, hogy nem ismer határokat. Még le sem zajlott az előző ügylet, s máris újabb adásvételi szándékról szól a fáma: a Magyar Nemzeti Bank megvenné a hányatott sorsú, Duna-parti Bálna kulturális központot, amelyet az unortodox tanok újabb oktatási és pénzügyi centrummá alakítanának át. Itt pótolnák a korábban a jegybank épületében működött, de a jelenlegi vezetés alatt felszámolt látogatóközpont és a pénztörténeti múzeumot, amelyet nyugodtan nevezhetünk majd a büszkeség honának, hiszen itt a magyar pénzügyi fejlődés ismertetésével kívánják bemutatni "azokat a magyar teljesítményeket, amelyek kiemelkedő értéket képviselnek a világban."

Emlékszünk még hogyan repült a Republiic együttes bálnája?"Még, még, még, még, még/Ennyi nem elég!/ Egyre feljebb furakodom/Jaj, de magas ez a torony./Még, még, még, még, még/ Ennyi nem elég!"