brüsszeli csúcsértekezlet;Törökország;menekülők;

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU-török csúcstalálkozón Brüsszelben  MTI Fotó: Miniszte

- Törökországgal tárgyalt az Unió Brüsszelben

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget az a rendkívüli csúcstalálkozó, amelyet tegnap este tartottak Brüsszelben az Unió és Törökország vezetői. Az összegyűlt állam- és kormányfők elfogadták a menekültválság megoldását célzó, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

A találkozón - amelyet az Európai Tanács élén álló Donald Tusk elnököl, az EU 28 tagországának állam-, illetve kormányfője mellett részt vesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Ahmet Davutoglu török kormányfő. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. Az EU-török csúcs előtt külön egyeztetést tartottak a visegrádi országok vezetői.

Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából - fogalmazott vasárnapi közleményében az Európai Tanács. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják, Magyarországnak 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. 

Orbán Viktor miniszterelnök érkezési nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszer-betelepítését nem fogadja el. Ez sikerült: „Világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat” – mondta a magyar kormányfő már a tanácskozás után újságíróknak, elfogadhatónak ítélve a magyar nemzeti jövedelemhez mért 18 millió eurós hozzájárulást. A Guardian úgy tudja, Angela Merkel német kancellár nyolc másik országgal külön minicsúcsot tartott. Azokkal – Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország, illetve az időegyeztetési problémák miatt távol maradó Franciaországgal –, amelyek hajlandók arra, hogy nagyobb számban fogadjanak be menekülteket.

A csúcson az akciótervben szereplő „legális menekültkontingens” létszámáról is tárgyaltak. Az elképzelések szerint az EU–török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe.Olyan megállapodásra van szükség Brüsszelben, amely a bevándorlás ügyében szem előtt tartja az Országgyűlés korábbi döntéseit, valamint az európai és a magyar érdekeket – ebben valamennyi frakcióvezető egyetértett, aki részt vett az Orbán Viktor által szombat délelőttre összehívott ötpárti egyeztetésen. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: a miniszterelnök dolgozószobájában tartott egyeztetésen az MSZP frakcióvezetője – a szombati pártkongresszusra hivatkozva – nem vett részt, és a helyettesítés felkínált lehetőségével sem kívánt élni – mondta a sajtófőnök.

Március 15. után a vasárnapi napon is nyitva voltak üzletek, ugyanis advent idején erre lehetőség van. Tömegek sehol sem voltak. Szakemberek szerint a karácsonyi ünnepi időszakban mintegy 180 milliárd forintot költ el a magyar lakosság, ennek az összegnek mintegy felét a többletfogyasztás, illetve az ajándékvásárlás képezi.