A magyarországi beruházások minden szegmensben lejtmenetre váltottak. Ez a tény már azért is elgondolkodtató, mert jövőre további mérséklődés várható, ugyanis az újabb uniós támogatásokra reálisan csak 2017-től lehet számítani. Ugyanakkor téves a kormányzati álláspontot hűségesen követő Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentésének az a megállapítása, hogy "különösen a vállalati szektor szenvedhet el súlyosabb növekedési áldozatokat, ugyanis a szigorú hitelezési feltételek, a hitelszűke a gazdasági aktivitás jelentős visszafogását, vagy akár a kapacitások leépülését eredményezheti."
Vagyis a növekedési fordulat elmaradását a jegybank a bankok nyakába varrja, és nem a bizonytalan befektetői környezetben keresi a gondok forrását. Azt el kell ismerni, hogy sem 2015-ben sem jövőre nem kell jelentős adóváltozásokkal a vállalkozói szférának számolnia, és ez a távlati tervezést könnyebbé teszi. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban óvatosságra intik a cégeket, mert nem tudni, hogy ez meddig marad így, mikor változtat ismét a teherelosztáson a kormányzat.
Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a KSH csütörtökön ismertetett adatai szerint a harmadik negyedévben 3,4 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel ezelőtti magas bázishoz képest. A szakemberek, köztük Balatoni András, az ING vezető elemzője kifejtette, hogy várakozása szerint az idei harmadik negyedév után jövőre is tovább csökken a volumen. Az állami beruházások a mérsékeltebb uniós támogatások miatt esnek majd, a versenyszférában nincs külföldi működőtőke-befektetés, számottevő feldolgozóipari beruházás. A kis- és középvállalkozások beruházásait ugyan támogatja a jegybank, de a vállalkozási kedv alacsony - mondta az elemző. Balatoni András szerint ugyanakkor a beruházások csökkenő tendenciáját a jegybank jövőre induló piaci hitelezési programja mérsékelheti. A Növekedéstámogató Programtól azt várják, hogy hatására a teljes vállalati vállalati hitelezés 5-6 százalékkal, míg a kkv-hitelezés 10-12 százalékkal bővülhet jövőre és azt követően is.
Ez ugyan szépen hangzik, de a jegybank előrejelzése szerint is az új hitelprogram lökésszerűen növeli a hitelezési kedvet, de 2017 után ismét visszaesés lesz tapasztalható. Vagyis továbbra sem áll helyre a beruházások dinamikája, nem teremtődnek meg a fenntartható gazdasági növekedés feltételei.
Hasonlóképpen látja Balatoni András is, szerinte a lassuló GDP-növekedést mutató adatok után várható volt, hogy a beruházások is elmaradnak a korábbi értékektől. Magyarországon elapadni látszik a korábbi évek erőteljes növekedését támogató külföldi működőtőke-beáramlás, emellett a magyar gazdasági szereplők beruházási kedve is viszonylag visszafogott. (Egyesek már egyenesen tőkekiáramlásról beszélnek.) Ha nem elég dinamikusan emelkedik a beruházási volumen, egyre lassabb mértékben emelkedik a tőkeállomány, ami középtávon a kínálati oldalon is korlátot jelent majd, mert nem lesznek meg azok az eszközök, berendezések, amelyekkel egyre több GDP-t lehetne előállítani - vélekedett a szakember. Hozzátehetjük: nagyon hiányzanak az uniós pénzek is.
Ha a kormányzati érdekeknek álcázott egyéni érdekek úgy kívánják, akkor van pénz termelőberuházásokra is. Tegnap jelentették be: mintegy 17,1 milliárd forintból teljesen átalakítja és fejleszti borászatát az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban 100 milliárd forintos tokaji fejlesztési programot ígért, a pénzből az önkormányzatok és a gazdálkodók is kapnak majd, de ennek részletei egyelőre nem ismertek. A Tokaj Kereskedőház 2013 óta nyeli a pénz és első nyereséges éve 2019. lehet ...