A csütörtöki tárgyaláson tanúként hallgatták meg Pálffy Tibort, a Közgép közbeszerzési igazgatóját. A Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás azért fordult a Központi Munkaügyi Bírósághoz mert a pályázat kiírója, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság egyebek mellett hamis adatközlésre hivatkozva kizárta a vállalatot a Győr-Gönyű kikötő építési munkálataiból. A pályázat kiírója arra hivatkozott, hogy a Közgép által egy szerb tulajdonosától bérelt Szása II., illetve Szása III. vizimunkagépek, uszályok nem rendelkeztek a pályázatban előírt 500 négyzetméteres zárt fedélzettel. A KDB ráadásul a Közgépet kizárta minden magyarországi közbeszerzésből is.
A közbeszerzési igazgató arra hivatkozott, hogy a két uszály tulajdonosa, valamint a szerb közlekedési minisztérium szakemberei is megerősítették, és az úgynevezett hajó-törzskönyv is alátámasztotta, hogy ezek a vízijárművek megfeleltek az előírásoknak. Pálffy azt is megemlítette, hogy az egyik egyeztetés végén néhány percre a kezébe adtak két rajzot a hajókról, ám a szerb feliratot nem fordították le, és a latin betűs felirat azt bizonyította, hogy az adott vízijármű-család általános típustervével akarták megcáfolni a pályázó cég állítását. A rajzon ugyanis az egyik hajó méretei alapján valóban nem jött volna ki az
Csakhogy egy későbbi jogorvoslati megbeszélésre a Közgép már a szerb minisztérium hivatalos igazolásával érkezett, amely szerint az egyik hajó zárt fedélzete 502,66, a másiké pedig 508,76 négyzetméteres. Ezt azonban a KDB nem fogadta el, így maradt a per. A társaság ügyvédje a tárgyaláson ismételten arra hivatkozott, hogy a kiírásoknak megfelelt a pályázatban szereplő Szása 2 és Szása 3 szállítóhajó, hiszen a szerb tulajdonos és a belgrádi szakminisztérium emberei is, valamint a két úgynevezett törzskönyves is megerősítette hogy a zárt fedélzetek meghaladják az előírt 500 négyzetmétert. A zrt. ügyvédje arra kérte a bíróságot, kötelezze az alperest, ő bizonyítsa be, hogy a vállalat valós adatok birtokában hamis adatokat közölt.
A per tétje azonban ennél a vitánál jóval nagyobb, hiszen ha megdől a pályáztató és a KDB vádja a hamis adatközlésről, akkor meg kellene szüntetni a Közgép kizárását a hazai közbeszerzésekből. Igaz, az új közbeszerzési törvénnyel a kormány olyan helyzetet teremtett, hogy már nem a legkedvezőbb árajánlat számít, hanem a nehezen meghatározható gumifogalmak alapján meglehetősen szubjektív alapon dönthet a pályáztató a nyertesről. Ezzel gyakorlatilag akkor is ellehetetlenítheti a hatalom számára nemkívánatossá vált céget, ha az megnyeri a pert és újra indul a közbeszerzéseken.