terrortámadás;párizsi merényletek;amerikai Szövetségi Nyomozó Hatóság;

Brüsszel számos pontján rendőrök és katonák sorakoztak fel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHA WILL

- Terrortámadástól félnek Belgiumban

Brüsszelben egész hétvégén a legmagasabb szintű készültség volt érvényben, s a hét elején sem csökkentik a készültséget. Az élet mintha teljesen leállt volna az Európai Unió központjában. Az üzletek nem nyitottak ki, a sporteseményeket lemondták, a metró egyáltalán nem közlekedett, csak a buszok jártak, s a szentmiséket is megtartották.

Charles Michel belga miniszterelnök szombaton azt közölte, hogy Brüsszel térségében a legmagasabbra emelték a terrorfenyegetettség szintjét, miután az egy héttel ezelőtt Párizsban végrehajtott terrortámadáshoz hasonló terrorakció előkészületéről szereztek értesülést. A nemzetbiztonsági tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón Michel arról számolt be, hogy több elkövető által több különböző helyen előkészített potenciális merényletkísérletről szereztek tudomást. Több sajtóorgánum is úgy értesült, hogy a belga főváros Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében vegyszereket és robbanóanyagot is találhattak egy házkutatásnál. Az ügyészség azt közölte, hogy fegyvereket valóban találtak egy házkutatásnál, de robbanóanyagot nem.

A konkrét terrorfenyegetés miatt péntekről szombatra virradóra emelték a terrorkészültség szintjét a maximális 4-es fokozatra. A pályaudvarokon ellenőrzik az utasokat, katonák őrzik a fontosabb objektumokat. Az Európai Parlament közelében lévő pályaudvart teljesen lezárták, de a város jelképének tekinthető Atomiumot sem lehet látogatni. Bezárt a flamand parlament is. Az embereket arra kérték, kerüljék a gyűléseket. A jelentős muzulmán kisebbséggel rendelkező Molenbeek negyed polgármestere elrendelte, hogy a helyi szupermarketet a hadsereg őrizze. Feltételezések szerint a bevásárló központok különösen veszélyeztetettek.

Schaerbeek brüsszeli negyed polgármestere, Bernard Clerfayt megerősítette azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint két személy után kutatnak. „Két terrorista veszélyes cselekményre készül” – emelte ki. Jan Jambon belügyminiszter nem volt ennyire konkrét, ő „több gyanúsítottról” tett említést. Az egyik körözött személy a párizsi merényletek szökésben lévő tag a, Salah Abdeslam lehet, aki a belga média szerint továbbra is Brüsszelben tartózkodik. Ficére, Mohammed vasárnap már másodszor kérte testvérét arra, adja fel magát a hatóságoknak. Legutóbb 2014 májusában rendelték el a legmagasabb készültségi szintet Brüsszelben, miután merényletet hajtottak végre a helyi zsidómúzeum ellen. 

A hét elején a brüsszeli iskolák várhatóan zárva maradnak, s a metróközlekedés is kérdéses. Az emberek körében egyre inkább eluralkodik a félelem. Csak a hétvége folyamán 3300 telefonhívás futott be a válságközpontba. Az iránt érdeklődtek, elég biztonságos-e visszatérni a belga fővárosba. Franciaországban november végéig hosszabbították meg a tüntetések tilalmát. December 1-jén kezdődik Párizsban a nagy klímakonferencia, amelyre a világ számos vezetőjét várják.

További tetteseket keresnek Maliban

A belbiztonsági erők Maliban a Radisson Blue luxusszálloda elleni pénteki terrorakció további elkövetői után kutatnak. A hatóságok ugyanis azt feltételezik, hogy nemcsak az a két személy állhatott a merénylet mögött, akiket a pénteki túszszabadító akció során megöltek. Bár a biztonsági erők már péntek este befejezték a mentőakciót, a szállodát továbbra is lezárva tartják. Az áldozatok azonosítása zajlik. Az eddigi közlések szerint 21-en haltak meg a terrorcselekményben, amelyet a dzsihadista terrorista, Mohtar Belmohtar rendelhetett meg. Az akcióért ugyanis az Al-Mourabitoun szervezet, az al-Kaida észak-afrikai ága vállalta a felelősséget, a csoportot Belmohtar irányítja, aki már számos véres terrorcselekményt hajtott végre a térségben.

Frankfurtban a Bundesliga-mérkőzésre érkezőket is csak szigorú ellenőrzés után engedték tovább FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDER SCHEUBER

Frankfurtban a Bundesliga-mérkőzésre érkezőket is csak szigorú ellenőrzés után engedték tovább FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDER SCHEUBER


Törökországban három személyt tartóztattak le a párizsi merényletekkel kapcsolatban. Egyikük egy marokkói származású, belga állampolgárságú férfi, bizonyos Ahmet Dahmani, akit az üdülőváros, Antalya luxusszállodájában vettek őrizetbe. A másik két őrizetbe vett, egy 29 és egy 23 éves férfi, mindketten szír állampolgárok. A török hatóságok gyanúja szerint az Iszlám Állam küldte őket Szíriába, arról kellett gondoskodniuk, hogy Dahmani gond nélkül jusson e az IS milicistáihoz. A rendőrség szerint a gyanúsítottaknál hamis útiokmányokat találtak. Törökország azt is bejelentette, hogy kiutasította az országból marokkóiak egy csoportját, akiket november 17-én kapcsoltak le az isztambuli Atatürk repülőtéren.

Támogatják a szigorításokat

A franciák nagy része támogatja s szigorított biztonsági intézkedéseket. Az Ifop ügynökkség felmérése szerint 91 százalék helyesli, hogy három hónappal meghosszabbították a szükségállapotot. 94 százalék szerint ismét be kell vezetni a határellenőrzést, 95 százalék pedig támogatja, hogy elvegyék az állampolgárságot azoktól, akik az ország fontos objektumaira támadnak. 94 százalék helyesnek tartja, hogy emelik a rendőrség és vámőrség létszámát.

Az Iszlám Állam (IS) és az an-Nuszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT). Az egy héttel a párizsi terrortámadások után, francia kezdeményezésre elfogadott határozat arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy hangolja össze erőfeszítéseit a terrorizmus jelentette globális fenyegetés ellen, akadályozza meg a külföldi fegyveresek áramlását és csapjon le a terroristák pénzügyi hálózataira.

Oroszország, amely támogatta a franciák által benyújtott határozatot, szerdán maga is egy tervezetet terjesztett elő, ezt azonban ezúttal nem vitatta meg a BT. Nyugati diplomaták szerint az orosz dokumentum túlságosan széleskörűen határozta meg a terrorizmust és megengedte volna a szíriai kormány hatalmon maradását.

Oroszország szerint az általa szorgalmazott határozat blokkolása politikai rövidlátásra vall, ezért továbbra is törekedni fog annak elfogadtatására. A világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó szerve Párizs indítványát azt megelőzően szavazta meg, hogy Francois Hollande a ezen a héten diplomáciai kampányba kezd a nagyhatalmak IS elleni fellépésének egyesítésére. A francia elnök kedden Washingtonban, csütörtökön pedig Moszkvában tárgyal majd.

Róma is merényletektől tart

Rómában és Milánóban tízezrek vonultak az utcákra, hogy a terror ellen tiltakozzanak. „A terrorizmus nem vallás”, „Ne az én nevemben” – írták néhány transzparensen. A megmozdulásra az olaszországi iszlám közösségek hívtak fel. Több politikus, művész, értelmiségi is jelen volt. Felszólították a résztvevőket, harcoljanak a fundamentalizmus ellen.

Az olasz fővárosban egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a párizsihoz hasonló terrorakció színhelye lehet Róma. A metropolisz már régóta az Iszlám Állam (IS) célkeresztjében van, amikor a szélsőséges iszlamista terrorszervezet 2014-ben bejelentette kalifátusának létrehozását, azt is közölte, hogy a kereszténység központját is elfoglalja, s „megsemmisíti a kereszteket”. Egy fekete zászlót mutattak, amely az égő Colosseum felett lengedezett, de a Szent Péter bazilikának is hasonló sorsot szánnak.

Az olaszok félelmét erősíti, hogy december elején kezdődik a Ferenc pápa által meghirdetett szentév, melynek keretében számos rendezvényt is tartanak. Nicolo D’Angelo rendőrfőnök és Franco Gabrielli prefektus pénteken mutatták be átfogó biztonsági elképzeléseiket, amelyek ma lépnek életbe. A pápa két héttel később, december 8-án fél 10-kor nyitja meg a Szent Péter bazilika szent portáit, amellyel megkezdődik „az irgalmasság rendkívüli szentéve”. Azért e napon, mert ez az egyházban a szeplőtelen fogantatás ünnepe, valamint a II. vatikáni zsinat befejezésének 50. évfordulója. Az esemény 2016. november 20-ig tart, s több millió zarándokot várnak a Vatikánba, illetve Rómába.

A szentévből az olasz főváros is profitálna. A kormány azt reméli, hogy az éveken át tartó recesszió után a turisták áradatának köszönhetően kissé felgyorsulna a gazdasági növekedés. A párizsi merényletek óta azonban a reménykedés helyett a félelem lett úrrá az embereken. Múlt szerdán, a pápa szokásos audienciáján a szokottnál kevesebben vettek részt a Szent Péter téren. A biztonsági intézkedéseket jelentősen megszigorították a bejáratoknál. A város más részein is egyenruhások posztoltak.

Különleges rendőri felügyeletben részesítették a Colosseumot, a nagyobb múzeumokat, a pályaudvarokat, a nagykövetségek épületét, a repülőtereket, a zsinagógákat, valamint a francia kötődésű objektumokat. A híres Vatikáni Múzeum előtt is jóval kisebb volt a sor a szokottnál. A római szállodák üzemeltetői arra panaszkodnak, hogy sokan visszamondták a foglalásukat. A turisták elmaradásának egyetlen előnye van: a közlekedés jobb az átlagosnál. Igaz, az állandósult félelmet mutatja, hogy hamis bombariadó miatt múlt csütörtökön fennakadások voltak a római és a milánói metróban is. Matteo Renzi meg is elégelte a hamis riadókat, elmondta, aki álhíreket terjeszt, pánikot kelt, az ellen eljárást indítanak.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hatóság (FBI) az olasz hatóságokkal azt közölte, öt arab hangzású terrorgyanús személy készülhet merényletre a Szent Péter bazilika, vagy a milánói Scala ellen. Gabrielli prefektus azt közölte, felesleges pánikba esni. A fenyegetés ellenére Ferenc pápa nem gondol a szentév esetleges elhalasztására. Jövő heti afrikai látogatása mellett is kitart, pedig sem Kenya, sem pedig a Közép-afrikai Köztársaság nem számítanak biztonságos terepnek.

Horváth Lili 33 éves filmrendező első nagyjátékfilmje, a Szerdai gyerek című dráma nyerte el a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Bengáli Tirgist szombaton este. Az elismerést Vecsei Kinga, a film főszereplője és Fehér Károly producer személyesen vette át. Az alkotást a hónap elején a kairói filmfesztiválon is lelkesen fogadták.