A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnöke beszámolt arról, hogy a kormány mereven ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy csak a tavasszal elfogadott, jövő évi költségvetésben szereplő, vagyis 5,5 százalékos minimálbér-emeléssel értenek egyet. A kormány terveiben mintegy bruttó 110 ezer forintos minimálbér szerepel, ez azt jelenti, hogy a jelenleginél mintegy 5 ezer forinttal több. A kormány arra is hivatkozik, hogy az ugyancsak már jóváhagyott adótörvények sem tesznek lehetővé ennél nagyobb mértékű emelést.
Ezzel szemben a munkavállalók képviselői egységesen a 9 százalékos emelés mellett tették le a voksot, mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetében, ezt azonban a kormányzat képviselői elutasították.
Kordás László emlékeztetett rá, hogy 2010-ben a minimálbér bruttó 73 500 forint volt, vagyis a nettó bér 60 200 forint, mindez jelenleg 105 ezer, illetve 68 700 forint, vagyis mindössze 8 500 forinttal többet vihetnek most haza a minimálbéresek mint öt esztendővel ezelőtt. Ebből az is jól látható, hogy az állam adóbevételei nagyobb mértékben nőttek, mint a nettó minimálbérek. Az MSzSz az követeli, hogy a többletbevételekből juttassanak vissza a 700-800 ezer minimálbéresnek. Céljuk az, hogy a nettó bérük elérje a létminimumot, ami jelenleg 88 000 forint. Ennek érdekében azt követelik, hogy induljon be egy 3 éves bérfelzárkóztatási program, mégpedig úgy hogy 3 alkalommal 9-9 százalékkal növekednének a bérek. Ezt a munkavállalói oldal véleménye szerint ki lehet gazdálkodni, mert a magasabb jövedelem miatt növekedne a fogyasztás is, ami adóbevételeknek jót tehet.
Kordás László szerint egy kiszámítható béremelési program kedvező lehet a magasabb fizetési kategóriába soroltak számára is. Emellett előbb-utóbb fékezheti a külföldön munkát vállalók számát is.
A Liga Szakszervezetek viszont nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek egymáshoz - jelentette be Gaskó István, a szövetség elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján.
