Összesen 33,6 milliárd forintot csoportosított át a kormány a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a szakképzési centrumok, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésére - derült ki a Magyar Közlöny múlt pénteki számában megjelent kormányhatározatból, amelyre a Napi.hu hívta fel a figyelmet. Az NSZFH összesen 563 millió forintot, a szakképzési centrumok pedig 6,3 milliárd forintot kapnak bérekre és dologi kiadásokra. Nem meglepő, hogy az összeg nagyobbik felét - mintegy 26,6 milliárd forintot - a megalakulása óta forráshiánnyal küzdő állami iskolafenntartó kapja.
A Klik által fenntartott iskolák jelentős részében szinte mindennaposak a pénzhiányból fakadó működési gondok, a mammutszervezet költségvetése évről évre alultervezett, s ebből fakadóan vannak olyan iskolák, ahol az oktatási-nevelési munkához elengedhetetlen eszközöket (papír, kréta, stb.) a szülőknek vagy a tanároknak kell beszerezniük. A Magyar Államkincstár adatai szerint a Klik - mely létrehozásának célja éppen az volt, hogy átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb legyen a közoktatás finanszírozása - mind a mai napig a legnagyobb adós. Emlékezetes: idén májusban már közel 12 milliárd forint volt az intézményfenntartó tartozása, amelyet szeptember végéig sikerült 6 milliárdra redukálni. A Napi.hu szerint azonban a teljes adósságállomány nem nyilvános, de nagyságát informálisan 20-30 milliárd forintra teszik.
Az iskolák pedig továbbra sincsenek jobb helyzetben, például a budapesti Szent István Gimnáziumban borzalmas körülményekről számoltak be még október közepén: a tető több helyen is beázott, az iskola felében nem volt fűtés, a falakon a villanyvezetékek mellett folyt a víz. A szakszervezetek szerint a Klik nem képes ellátni feladatát, s ezt az is alátámasztja, hogy országszerte egyre több önkormányzat dönt úgy, visszaveszik iskoláik működtetési jogát az állami fenntartótól, mert azt sokkal költséghatékonyabban - akár 20-30 millió forintot is megspórolva - tudják megoldani. Az iskolák fenntartója viszont továbbra is a Klik marad.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy véli: a központ eddigi tevékenységét értékelve kijelenthető, hogy a Klik a rendszerváltás utáni köznevelés legnagyobb kudarca. A kormány oktatáspolitikáját Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is bírálta. A volt oktatási miniszter a HVG Középiskolai Rangsor című kiadványban megjelent interjújában kijelentette: "Magyarország szégyenpadban ül", amiért a magyar oktatás nem képes ellensúlyozni a társadalmi egyenlőtlenség tovább mélyülését. Ebben nagy szerepet játszik, hogy más országokhoz képest nálunk alacsony a közpénzből finanszírozott tanulási idő: a képzés egy részét (például külön angol- vagy zeneórákat) nem közintézmények biztosítják a gyerekeknek, hanem a szülő finanszírozza - ha van rá pénze. "Így még szép, hogy nyílik az olló azok között, akik ezt ki tudják fizetni, és azok között, akik nem" - mondta Pokorni, hozzátéve: a Klik is jóval túl van az optimális méretén, amit a fennálló feltételek, beleértve a közigazgatás felkészültségét is, lehetővé tennének.
A múlt pénteki kormányhatározatból az is kiderül, hogy a Klik a most kapott 26,6 milliárd forintot személyi kiadásokra költi. Megírtuk: a kifizetések sok esetben késnek a Klikes iskolákban, az óraadó pedagógusok bére csúszik a legtöbbet: van olyan tanár, aki még a szeptemberi fizetését sem kapta meg. Azok, akik panaszt tettek a tankerületeknél, azt a választ kapták, hogy a Klik még mindig nem utalt, az állami fenntartó pedig - tanári beszámolók szerint - elintézte az egészet annyival, hogy nincs pénz. A Pedagógusok Szakszervezete közölte: elfogadhatatlan, hogy a Klik ilyen indokkal tartja vissza a tanárok bérét. Úgy vélik, a magyar állam országszerte több ezer pedagógusnak tartozhat.
További bérfeszültségek az iskolákban
Elviselhetetlen bérfeszültséget jelent, hogy például a dajkák vagy az iskolatitkárok 2008 óta nem kaptak fizetésemelést, és erre a jövő évben sem számíthatnak – közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet óvodapedagógiai tagozata tegnap bizottsági ülést is tartott a témában, ahol Szabó Zsuzsa, a PSZ alelnöke elmondta: továbbra is harcolni fognak a neveléstoktatást segítők, valamint az egyéb munkakörökben foglalkoztatott, nem pedagógus végzettségű dolgozók béremeléséért.
Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók, például az iskolatitkárok a kormányzattal folytatott hosszas tárgyalás eredményeként az idén két alkalommal 25 ezer forintos béren felüli juttatást kapnak – a dadusoknak viszont nem jár ilyen juttatás, ugyanis az óvodák főként az önkormányzatokhoz tartoznak. Ezért a PSZ elnöke, Galló Istvánné nyár elején levelet írt a Belügyminisztériumnak, de elutasító választ kapott.
Szabó Zsuzsa megjegyezte: tavaly, a Magyar Közoktatás Napján a PSZ tüntetést szervezett, s az ott elfogadott petíció egyik pontja volt, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók mielőbb kapjanak fizetésemelést. A közjogi méltóságoknak és a szaktárcának átadott követelésekre mind ez ideig – egy év elteltével – sem érkezett hivatalos válasz. Az ülésen elhangzott: a Magyar Közoktatási Napja előtt, vagyis 2015. november 21-én a PSZ fórumot tart „Az igazság pillanata – hogy érzed magad?” címmel. Az ország minden részéből érkező pedagógusok saját hétköznapi tapasztalataik ismertetésével kívánják felhívni a döntéshozók, a kormány figyelmét arra, hogy a köznevelés helyzete tarthatatlan. A PSZ akciót is indított annak felmérésére, hogy a jövő év elején milyen tiltakozó akcióra lennének hajlandók a köznevelésben dolgozók.