Érdekes, hogy a kormány annak ellenére is foglalkoztatja a Századvéget, hogy a hetekben nemzetbiztonsági aggályok merültek fel a kutatóintézettel kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a századvégesek csupán 2013 októberétől kapták meg az úgynevezett személybiztonsági tanúsítványt, tehát csak ettől kezdve tekinthettek volna be titkosított adatokba. Pintér Sándor belügyminiszter a liberális Fodor Gábor képviselő kérdésére azt is elárulta, hogy az alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki "Szigorúan titkos!" minősítési szintig. Mindez azért figyelemre méltó, mert Joó Hajnalka, az Origo egykori munkatársa, a TASZ segítségével még 2012-ben perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a Századvég-csoport szerződésével kapcsolatban. A tárca arra hivatkozott, hogy a cégcsoport tanulmányai és közvélemény-kutatásai döntés-előkészítő anyagok, amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene. Kérdés, hogy mitől minősülnek ezek a dokumentumok nemzetbiztonsági szempontból titkos anyagoknak, ha a századvégeseknek akkoriban még nem is volt minősítésük.
A nemzetbiztonsági bizottság a múlt héten kezdte vizsgálni, hogy 2010 és 2013 októbere között hozzájuthatott-e minősített iratokhoz az alapítvány. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az ülés után lapunknak kifejtette: fontos lenne tudni, hogy 2013 ősze előtt, amikor az alapítvány munkatársai hivatalosan még nem juthattak minősített adatokhoz, kinek a megrendelésére, milyen összegű megbízást kaptak. Milyen iratokat, információkat használt a Századvég és sikeresen elvégezte-e az államtól kapott feladatait. Mivel ezekre a kérdéseikre nem kaptak választ Molnár szerint folytatni kell az ügyet: az MSZP közérdekű adatigényléssel, interpellációkkal, azonnali kérdésekkel, kérdésekkel igyekszik kideríteni, hogyan dolgozik az a cégcsoport, amely 2010 és 2014 között 3,9 milliárd forint értékű megbízást kapott a kormánytól.