Nagy többséggel támogatta a Ciolos-kormányt a román parlament, amely tegnap este le is tehette a hivatali esküt Klaus Johannis államfő előtt. A volt mezőgazdasági uniós biztos, aki mandátuma lejárta után az Európai Bizottság új elnöke, Jean-Claude Juncker tanácsadói csoportjának tagja lett, miniszterei kapcsán inkább a politikai pártokkal, mintsem a civil szférával egyeztetett, ami rá is világított szakértői kormánya hiányosságaira. Még a szavazás kezdete előtt is cserélt jelöltet a kormányfő, és a bizottsági meghallgatások után azonnal lemondott az egyetlen, civil társadalmi háttérrel rendelkező igazságügyi miniszter jelöltről, akit jogi végzettség hiányában „szétszedtek” a honatyák.
A kabinet nyilván a pártok támogatása nélkül béna kacsa lenne, nem tudja, és amint bebizonyosodott, nem is akarja megkerülni a politikát. A lakosság azonban csodát vár Ciolostól, akinek erre sem ideje, sem lehetősége, sem megfelelő kormányprogramja nincs. Jövő ősszel parlamenti választások lesznek Romániában, a szakértői kormánynak maximum a jövő évi költségvetés elfogadtatására, a nyári önkormányzati, majd az őszi parlamenti választás levezénylésére lesz ideje. Nem is tűzött ki különösebb célokat, az utolsó száz méteren is módosult az amúgy sem nagyon nagyra törő kormányprogram. A
kijelölt miniszterelnök szerint azért, mert eredetileg a politikum megújulását követelő demonstrációk számos elképzelését próbálta beépíteni a programba, de a kritikák hatására belátta, hogy egy egyéves mandátummal rendelkező kabinetnek nincs esélye ilyen reformokat végrehajtani. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a parlamenti vita során úgy fogalmazott, hogy a Cioloş-kormánynak inkább az egyes miniszterek önéletrajzával van szerencséje, mint a programmal, ugyanis a CV-k sok esetben konzisztensebbek, mint maga a program. A magyar érdekvédelmi szövetség megszavazta a kormányt, de Kelemen jelezte, tisztában vannak azzal, hogy egy év kevés a mélyreható reformok végrehajtásához.
Igennel szavazott a szociáldemokrata párt, a PSD, illetve szövetségese, az UNPR is, akinek elnöke miniszterelnök-helyettesként nagymértékben hozzájárult a Ponta-kabinet bukásához. (Gabriel Oprea UNPR-elnök belügyminiszterként indokolatlanul sokat használt rendőrségi felvezetést. Október elején egy kíséretében lévő motoros rendőr közlekedési balesetben elhunyt. Tüntetések kezdődtek, Oprea lemondását követelték, erre tevődött rá két hét múlva a tragikus diszkótűz.) Bizalmat szavazott a Johannis mögött álló, az államfő tavalyi győzelme óta állandóan előrehozott választást és saját kormányt sürgető liberális párt (PNL) valamint a nemzetiségi kisebbségek csoportja is. Összesen 389-en szavaztak az új kormány mellett, 115-en nemmel szavaztak, két voks érvénytelen volt.
Nemmel Traian Basescu volt államfő új pártjának, a Népi Mozgalomnak (PMP) és Calin Popescu Tariceanu volt liberális kormányfő új (nemcsak nevében liberális) pártjának, az ALDE-nak a honatyái szavaztak. Tariceanu a plénumon azt mondta, a kinevezett miniszterelnök túl sokat dolgozott külföldön, s egy olyan játékba akar beszállni, amelynek még nem ismeri a szabályait. Állította, Románia, ahol létrejöhetett egy olyan alkotmányellenes és átláthatatlan kartell, mint a SRI-DNA (hírszerzés- korrupcióellenes ügyészség) páros, nem jogállam. A technokrácia megöli a demokráciát - mondta Tariceanu.