A tizenhat ország képviselőinek részvételével zajló bécsi Szíria konferencián szombaton megállapodás született a válságkezelés konkrét menetrendjéről. Eszerint még az idén, legkésőbb 2016. január 1-én, tárgyalóasztalhoz ülnek a szíriai ellenzéki csoportok és Bassar el-Aszad elnök kormányának képviselői. Fél éven belül megalakulhat az átmeneti kormány, tizennyolc hónapon belül pedig választásokat rendeznek Szíriában.
Az amerikai-orosz rendezésű találkozón részt vett Németország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Egyesült Arab Emirátusok, Libanon, Jordánia, Omán, Irán, Irak, Kína, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország, Törökország, valamint Staffen de Mistura az ENSZ szíriai különmegbízottja és Federica Mogherini az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az uniós biztos hangsúlyozta, ezzel az akciótervvel megkezdődik a szíriai válság rendezéséhez vezető folyamat, amelyben az Európai Unió is részt vállal. Brüsszel segíteni fogja az ENSZ-t abban a törekvésében, hogy mielőbb érvényt szerezzen a döntéseknek. Mogherini bejelentette, hogy hétfőn tájékoztatni fogja a 28 uniós tagállam külügyminisztereit a bécsi megállapodás részleteiről.
A következő nemzetközi egyeztetést Szíria kapcsán egy hónap múlva Párizsban rendezik meg. A békefolyamatot Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja vezeti és szervezi. Bécsben a szíriai válságkezelésben részt vevő országok képviselői megállapodtak abban is, hogy egyeztetni kell az álláspontokat arról is, mely csoportosulások számítanak terrorcsoportnak. A listák összehangolását Jordánia végzi majd, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szavazni fog róla.
A bécsi egyeztetésen ugyan nem tűntek el teljesen az amerikai és az orosz álláspontok közötti különbségek, de John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tárgyalópartnerek mindannyian Szíria stabilitását tartják szem előtt. Folytatni kell a közös munkát, ahogy ezt az Iránnal folytatott tárgyalások kapcsán tették sikeresen, mondta Kerry. Az ENSZ BT öt állandó tagja – Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország – megállapodtak abban is, hogy a közösen elfogadott menetrend megvalósításához mindenekelőtt tűzszünetet kell hirdetni a damaszkuszi kormány és a lázadó csoportok között, ennek érdekében a BT rövidesen határozatot fogad el.
A körvonalazódó együttműködés ellenére továbbélő véleménykülönbségeket jelezték az amerikai-orosz külügyminiszteri nyilatkozatok is. Kerry szerint a legfontosabb, hogy ne a mérsékelt szír ellenzékkel szembeni harc, hanem az Iszlám Állam (IS) és az an-Nuszra Front elleni küzdelem folytatódjon. (Megjegyzendő, hogy mindeddig csak az IS elleni harcról beszéltek a nyugati szövetségesek.) Leszögezte, Aszad sorsáról egyelőre nincs egyezség, de őt úgy tájékoztatták, hogy a szír elnök kész érdemi tárgyalásokat folytatni. Kerry reményét fejezte ki, hogy Aszad komolyan gondolja, hogy kész részt venni az átmenetről szóló egyeztetésekben. (Ez jelentős elmozdulást jelent az Aszadot, mint tárgyalópartnert korábban kizáró amerikai-nyugati álláspontban.)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor azt emelte ki, hogy „csak a szíriai emberek dönthetnek országuk és elnökük sorsáról”. Lavrov szerint a valódi ellenség azonban nem Aszad, hanem az IS. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, egy terrorizmus elleni nemzetközi koalíció létrehozását nem lehet előfeltételekhez kötni. Kerry azt emelte ki, hogy az arab országoknak Szíriával közösen kellene harcolniuk az Iszlám Állam ellen.