Két egymásra rímelő, egymást erősítő előadást válogattak és illesztettek be a programba a Marczibányi téri művelődési központban a 8. Gyermek és Ifjúsági Színházi Szemlén. Mindkét produkciót elsősorban kamaszoknak szánták. Na meg a szüleinek se árt megnézni, de ezt már csak én teszem hozzá, mint kamasz ifjút nevelő „apuka”. Az első a Függésben, melyet Czukor Balázs rendezett a Kolibri és a K.V. Társulat közös produkciójában a függőségeinket veszi számba rendkívül szabadon és elrajzoltan. Az előadás kiindulópontként használta Szűcs Zoltán Addictus című művét. Már az első jelenet is nagyon ironikus, hiszen két cumizó csecsemő beszélget az anya és az anyatej függőségéről. Aztán szóba kerül a drog, az alkohol, a nikotin, a vásárlás, sőt még a szexfüggőség is. Az előadás elsősorban kérdéseket vet fel, nem történetet mesél, hanem kényes, de nagyon is a mindennapjainkat idéző szituációkat villant fel. Aztán persze túllép rajtuk és elemeli, kitágítja ezek nézőpontját. Sokszor arcul csap, miközben nevettet és szórakoztat is. Szembesít gyengeségeinkkel, gyarlóságainkkal, de mégis oldja szorongásainkat. Hasonló erényeket vonultat fel a Balkán című előadás, amelyet a pécsi Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet jegyez. Egy amatőr színi társulatról van szó, tagjai most először jelentkeztek a szemlére és a hetvennyolc pályázó közül be is válogatták az előadásukat a szemle versenyprogramjába. És egyáltalán nem érdemtelenül. Az előadás nem más, mint szabad asszociációk sorozata, műfaji meghatározása szerint: antiprevenciós tragédia. Hatan játsszák egy kifutószerű, nagyon szűk, levegő nélküli térben. Az előadás apropója a 2011-es West Balkán tragédia. De nem a történetet rekonstruálja, hanem arra próbál választ adni, milyen közegben is eshetett meg ez a szörnyűség. A mi kis Balkánunkat mutatja meg, droggal, alkohollal, hazudozásainkkal, kibúvóinkkal együtt. Pimasz és bátor, olyan, amilyen egy jó színháznak lennie kell.