A bíróság elsőként az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felelősségét hangsúlyozta a szegregáció fenntartásáért: az Emmi mulasztott azzal, hogy nem utasította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot a szegregáció megszüntetésére. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) alapítvány jelezte: a bíróság a szegregáció abbahagyására kötelezte az alpereseket, de nem rendelte el az iskola bezárására épülő deszegregációt - kérdés, hogy mi lesz a nem jogerős ítélet tényleges következménye.
A kaposvári Szentjakab telepen élő romák nagyrészt a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak, ahol a tanulók elsöprő többsége roma. Az iskola továbbtanulási mutatói városi összehasonlításban rendkívül gyengék, az iskola homogén etnikai közeget alkot. Mindez azonban nem képezte vita tárgyát, hiszen az iskola jogellenes működését a magyar igazságszolgáltatás már 2010-ben jogerősen megállapította. A mostani perre azért volt szükség, mert az ítélet óta semmi nem történt az ügyben. A szerdai ítélet szerint a bíróság sincs abban a helyzetben, hogy kikényszeríthesse a helyzet rendezését.
Kegye Adél, a felperes (CFCF) ügyvédje szerint az ítélet kényelmetlen kérdéseket vet fel. Az Alapítvány komplex terve, amelyet a per során többször átdolgoztak, alkalmas kerete lett volna a helyi deszegregációs folyamatnak. Ennek részleteit helyben, a kaposvári közoktatás irányítói dolgozhatták volna ki. A bíróság szerint azonban egy ilyen terv nem alkalmas arra, hogy a deszegregáció alapja legyen, az eljárás során viszont nem derült ki, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valódi és hatékony jogorvoslatot nyújtva a bíróság kötelezze az illetékes döntéshozókat egy jogellenes állapot megszüntetésére. A CFCF szerint az ítélet azt üzeni, hogy a jog valójában tehetetlen a szegregáló iskolákkal szemben.