Nagy-Britannia csak akkor marad az Európai Unióban, ha sikerül újratárgyalni London és az EU viszonyát – hangúlyozta tegnap David Cameron. A brit kormányfő a Chatham House-ban mondta előre beharangozott, nagy fontosságú beszédét, amelyben részletezte uniós reformjavaslatait a 2017-ig beígért EU-népszavazást megelőzően. A miniszterelnök a brit kívánságlistát írásban is eljuttatta Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. A volt lengyel kormányfő Twitteren jelezte, kézhez vette az üzenetet. Az EU-tagállamok, mint Tusk közölte, jövő héten kezdik meg a tárgyalásokat a brit javaslatoktól.
„Az Európai Uniónak meg kell változnia” – mondta a brit miniszterelnök, aláhúzva, hogy nagyon gondosan megfogalmazott, kiegyensúlyozott „csomagtervet” nyújtottak be Brüsszelnek. A londoni kívánságlista az egységes piac védelmétől, az euró szerepén, illetve az EU versenyképességének javításán át, a migrációig és a Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállalók helyzetének szabályozásáig széles területet fog át. Cameron szerint nem „lehetetlen küldetés” (mission impossible), amire vállalkozik, s biztos benne, hogy az EU-val együtt képesek lesznek megoldásra jutni. A brit szavazók értésére adta ugyanakkor, hogy a beígért népszavazáson kell meghozni a végleges döntést, „nem lesz második vagy harmadik referendum”.
A brit kormányfő leszögezte, hogy Nagy-Britannia nem volt és "soha nem is lesz" része az eurózónának, ugyanakkor világossá tette azt is, London nem szeretné, ha az EU egy valutához kötődő klubbá válna. Egy ilyen klubnak, mondta, Nagy-Britannia nem szeretne a tagja lenni. Az egyik fő követelés, hogy a brit szigetországra a jövőben se vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra fűzésének elvárása. London szerint az euróövezeten kívüli országokat nem lehet kötelezni arra, hogy belépjenek egy jövőbeni bankunióba, s ugyancsak önkéntes alapokra kellene helyezni a hozzájárulást az EU segélyprogramjaihoz.
A legérzékenyebb kérdés, hogy Nagy-Britannia a szabad munkaerő-áramlást a gazdasági fejlettséghez kötné, a brit kormány e téren "kijavítaná a múlt hibáit". Az uniós munkavállalókat azzal tántorítanák el, hogy csak négy éves munkaviszony után lennének jogosultak a szociális juttatások teljes körére, korlátoznák jogosultságukat a családi pótlékra, s a munkanélküli segélyre egyaránt. Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének küldött levelében Cameron azt írta, Nagy-Britannia nem akar a további uniós integráció útjában állni, de biztosítékokat szeretne arra nézve, hogy a brit üzleti érdekek nem sérülnek, s ragaszkodik annak formális deklarálásához, hogy nem csupán egy valuta használható az Európai Unión belül.
A tory euroszkeptikusok elégedetlenek, keveslik a javaslatban megfogalmazott követeléseket, többségük most még inkább az EU-tagság felmondása mellett kardoskodik. Munkáspárti oldalról elhangzott, a konzervatív kormányfő némely javaslatát a Labour választási programjából kölcsönözte. Pat McFadden, az árnyék Európa-miniszter szerint az EU-ellenes erők azért szorítanak, hogy Cameron tárgyalásai az EU-reformról ne vezessenek sikerrel. Brüsszelben legkritikusabban a szabad munkaerőmozgás korlátozását célzó, tervezett intézkedéseket fogadták.
Jean-Claude Juncker szóvivője szerint a javaslat „rendkívül problematikus”. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor közölte, bízik benne, hogy sikerül megállapodásra jutni és Nagy-Britannia az EU-tagja marad. Francia részről, sajátos módon, a szélsőjobboldal vezére, Marine Le Pen fogadta legpozitívabban Cameron felvetéseit. A Le Monde szerint a brit miniszterelnök minimálprogramot fogalmazott meg, de legalább kiterítette kártyáit, s a pókerjátszma most kezdődik.