Széchenyi kártya;

Varga Mihály FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Széchenyi kártya mérleg: 1500 milliárd forint hitel

Meghaladta az 1500 milliárd forintos hitelösszeg a csaknem másfél évtizedes Széchenyi Kártya Program, amelynek célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára olcsó kölcsönt nyújtson, az állam évi négymilliárd forintos garanciavállalása és kamattámogatása mellett. 

A 2002-ben a kkv szektor finanszírozási lehetőségeinek javítására, Demján Sándornak, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége akkori elnökének ötletéből, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve létrehozott Széchenyi Kártya Programhoz benyújtott hiteligénylések száma megközelíti a 300 ezret, amelyből eddig több mint 224 ezer hitelügylet jött létre. Ma már forgóeszközhitelt, beruházási hitelt is igénybe lehet venni a kártya révén. Népszerűvé vált az Agrár Széchenyi Kártya, ahol tavaly ősz óta a maximálisan igényelhető hitelösszeg már eléri az 50 millió forintot.

Magyarországnak az Európai Unióba történt belépését követően két újabb konstrukció is megjelent a palettán: a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel. Ezek az uniós pályázatoknál automatikusan igénybe vehetők.

Az első Széchenyi Kártyát 2002-ben, Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején adták át, ezt megelőzően forgóeszköz-finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetőségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A gazdasági világválság éveiben a Széchenyi Kártyának kiemelkedő szerepe volt a munkahelyek megőrzésében.

A Széchenyi Kártyáról szóló tegnapi összejövetelen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolt arról, hogy a mikro-, kis- és középvállalatoknál jelenleg kétmillióan dolgoznak, a programhoz kapcsolódó többletadó-bevételt évi 40-45 milliárd forintra becsülik.

Kezdeményezte a pápai húsüzem felszámolási eljárásának megindítását a pápai önkormányzat a Veszprém Megyei Törvényszéknél - közölte a város önkormányzata.