"Beléptünk abba a korba, amikor bolygónk erőforrásai korlátozottá váltak. Sokkal többet kell kihoznunk a rendelkezésre álló megújuló energiákból, az emberi találékonyságból, a kreativitásból. Ezért fontos, hogy a tudomány olyan új megoldásokat dolgozzon ki, amelyek befogadóak, igazságosak és ami a legfontosabb, fenntarthatóak" - fogalmazott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének vezetője Budapesten.
Bokova felidézte, hogy szeptemberben a világ vezetői elfogadták a fenntartható fejlődés 2030-ig megtervezett napirendjét. Mint mondta, mindent meg kell tenni, hogy a papíron rögzített ígéreteket kézzelfogható változássá fordítsák. A tudomány kezében vannak a válaszok azokra a kérdésekre, amelyekkel a társadalmaknak foglalkozniuk kell, hogy erősödjön az energia-, a víz- és élelmiszerbiztonság, megakadályozzák a katasztrófákat, fenntartható városok működjenek.
Ha sikerül magasabb szinten gondolkodni a globális kihívásokat jelentő változásokról, akkor esély lehet arra, hogy kellő összefogással orvosolni tudjuk őket - erről már Áder János beszélt. A köztársasági elnök kiemelte: a klímaváltozás kérdésében a tudomány felelőssége, hogy olyan hangon szóljon, amire felfigyel a világ, ha szükséges, vészjelzéseket adjon és megoldási javaslatokat tárjon a világ elé. Szerinte a politikusoknak abban jut kulcsszerep, hogy érvényt szerezzenek az igazságnak.
A záróülésen Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia, egyben a WSF Irányító Testületének elnöke kifejtett, a tudós közösségnek erősítenie kell a hangját, és nagyobb erőt kell kifejtenie, hogy a tudományos tényekre, azok következményeire felhívja a döntéshozók figyelmét. Elhangzott az is, napjainkban politikai realitást, hogy a tudományra fordított pénz általában csak a büdzsé csekély hányadát teszi ki.