A tárgyalásokat követően a tajvani elnök "pozitív és barátságos" hangvételűnek minősítette a megbeszéléseket, amelyek nyilván inkább tájékozódó jellegűek voltak, nem fogadtak el semmiféle megállapodást, nem jelentettek be áttörést. Tajvani részről sürgették a feszültség csökkentését a Tajvani-szoros térségében, s Ma Jing-csiu felvetette, hogy vészhelyzetek esetére létesítsenek forró drótot a felek között. Ötpontos javaslatában a tajvani elnök az "egy Kína" elvének kölcsönös elfogadását magában foglaló, 1992-ben kialakult konszenzus megerősítését, a viták békés kezelését szorgalmazta.
Hszi Csin-ping hírek szerint elfogadhatónak ítélte a forródrót ötletét, s biztosította a tajvani vezetőt, hogy Kína rakétavédelmi fegyverei a nemzetvédelem célját szolgálják, s nem irányulnak Tajvan ellen. Pekingi részéről is egyetértettek azzal, hogy fontos az 1992-es elvek megerősítése, igaz, azokat különféleképpen értelmezik a Tajvani-szoros két oldalán. Peking Tajvant az 1949-es elszakadás óta is Kína részének tekinti. Hazaérkezését követően Ma elismerte, hogy nem volt teljesen elégedett a kínai elnök válaszaival a biztonsággal kapcsolatos tajvani felvetésekre, de mindenképpen pozitív fejleménynek ítélte, hogy megindult valamiféle párbeszéd.
Tajvanon januárban tartják az elnökválasztást, s az ellenzék vezére, Csai Ing-ven, a Demokratikus Haladó Párt (DPP) vezetője élesen bírálta a tajvani államfő és a kínai elnök találkozóját. "Csak a tajvani nép dönthet az ország jövőjéről, s ezt meg is fogja tenni januárban" - hangsúlyozta a Reuters beszámolója szerint az ellenzéki vezér, aki a népszerűségi listák élén áll a voksolás előtt. A DPP vezetője szerint a szingapúri megbeszélés semmit nem segített abban, hogy a tajvaniak nagyobb biztonságban érezhessék magukat. Az ellenzék szerint a tajvani elnök "túl közeli" kapcsolatot épít ki Kínával.