OTP;centralizáció;

- Centralizáció

Amikor az 1970-es évek tájékán az Országos Takarékpénztár, mai nevén az OTP a lakossági betétgyűjtés mellé megkapta a tanácsok számlavezetésének a kizárólagos jogát, a pénzintézetnél fellégeztek. Biztos jelét látták annak, hogy - új gazdasági mechanizmus ide vagy oda -, az állam nem enged a a centralizációs törekvéseiből. Azóta a tanácsoknak is már jó negyedszázada befellegzett, és a Tanács körút is nevet cserélt egykori jó királyunkkal.

Az 1990-ben létrejött önkormányzatok kezdetben - többnyire laikus polgármesterekkel az élükön -, örömmel éltek az önálló döntés szabadságával, azonban az OTP számlevezetési privilégiumát holmi bankváltásokkal, már csak megszokásból, vagy talán kényelemből sem akarták veszélyeztetni. Ezt a helyzetet kevésbé akarták tiszteletben tartani az időközben terebélyessé vált bankrendszer új tagjai, főleg külföldi tulajdonosaik noszogatására nem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe, és jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtetve próbálták magukhoz csábítani önkormányzati ügyfeleket. Időnként nyertek csatákat, ha háborút nem is, az OTP piacvezető szerepét egy pillanatig sem veszélyeztették.

Idén tavasszal, a Quaestor-botrányát követően szólaltak meg a vészharangok, amikor egyes önkormányzatok átmenetileg szabad pénzeszközei is bennragadtak a csalóknál. Nekik nem volt akkora "szerencséjük" mint a pénzüket kimenekítő kormányzati szerveknek. Ekkor szigorúbbra fogták a gyeplőt, és elrendelték, hogy az önkormányzatok időlegesen szabad forrásait csak a jó minősítésű hitelintézeteknél szabad elhelyezni. A "jól értesült" Tállai államtitkár mindenkit megnyugtatott: ez nem a Magyar Államkincstár lesz, mert az sincs felkészülve arra, hogy minden önkormányzat folyószámláit vezesse. Ahhoz fejleszteni kellene, de ez a "bank" a kereskedelmi banki kapcsolatokat úgysem tudná teljesen pótolni.

Azóta rákoppinthattak az államtitkár orrára, mert egy friss információból kiderült, döntés született, januártól mégis képes lesz erre a feladatra az Államkincstár. A bankok 700 milliárd forintos forgalomnak mondhatnak búcsút, a centralizált orbáni állam pedig kénye-kedvére bánhat ezzel a vagyonnal. A piacgazdaság legnagyobb dicsőségére.