Ha az Egyesült Államok budapesti nagykövetének eleddig kétségei lettek volna a "falra hányt borsó" jelentését illetően, most személyes tapasztalatokat szerezhetett. Már legalábbis abban az esetben, ha azt merészelhette feltételezni, hogy a Corvinus egyetemen elhangzott gondolatai - vagy ha úgy tetszik: kritikai megjegyzései - termékeny talajra hullnak. De talán már voltak tapasztalatai az illiberális Unortodoxia vezetőiről, tehát nagyon nem lepődött meg. Különösen, hogy ő aztán igazán tisztában lehetett vele: semmi újat nem mondott, amikor például az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságának fontosságáról beszélt. Így aztán mélyen egyetérthetett a külügyeket újszerű módon irányító miniszterrel, aki ezt vetette a szemére. És még történelmi (vagy földrajzi) tanulmányokra sem volt szüksége, hogy tudja: Magyarország nem az Egyesült Államok tagállama.
Hanem valami oka mégis csak lehetett, hogy például arról beszélt, aggodalomra ad okot a médiatulajdon egyre erősebb koncentrációja. Nem különben az állami média komoly kormányzati támogatása is. E kijelentésein azonban az érintettek azóta sem morfondíroztak túl sokat. Ők ugyanis abban a hitben élnek, hogy minden úgy van jól, ahogy van.
Szép példája ennek, ahogy a közmédia bojkottálta az alaphírt - Colleen Bell beszédét -, és csak akkor "harapott rá", amikor a hivatalosságok reagáltak rá. Aztán még meg is magyarázták, miért történt ez így. Először is, mert a nagykövet „eddig kifejezetten kerülte a magyar belpolitikára vonatkozó vagy más érdemi, hírértékű témákat”. Előadásának címéből - “A Current Look at Hungarian-U.S. Relations” (szabad fordításban: Aktuális pillantás a magyar- amerikai kapcsolatokra) - pedig miképpen is következtethették volna ki, mi lesz. Tehát úgy vélhették, a beszéd aligha tarthatna számot a szélesebb közvélemény érdeklődésére.
Csak úgy egy pillanatra - és a rend kedvéért - ábrándozzunk el azon, hogy egy 24 órásnak szánt tévés hírfolyamban, avagy a királyi hírügynökség ezernyi témája között hozzáértő, normális szerkesztők valóban nem tudnának helyet szorítani az első számú világhatalom képviselője által elmondottaknak? Bármi legyen is az. Feltéve - de meg nem engedve -, hogy valahol valaki kifejezetten arra utasította a közmédiát, hogy NE foglalkozzon a nagykövet előadásával.
És azt már ne is említsük, hogy a közmédiát - az adófizetők pénzéből - rendesen kistafírozták, tehát akár el is mehetnének a Corvinus egyetemig. Ha akarnának. De a jelek szerint nem akarnak. A pénz inkább arra kell, hogy közvélemény-kutatást rendeljenek arról, mennyire egyetértenek a németek Magyarország - és elsősorban Orbán Viktor - menekültügyi politikájával. Tartsuk be a fontossági sorrendet.
A borsó falra hányása ráér.
