Erre utal, hogy mint a The Wall Street Journal jelentette, múlt héten Iránban letartóztattak egy amerikai állampolgárt, Siamak Namazit, aki a dubaji székhelyű Crescent Petrolum nevű olajcég munkatársa. Namazi a nyersanyagban gazdag Khuzesztan tartomány volt kormányzójának fia. A család 1983-ban emigrált az Egyesült Államokba, tagjai azonban azóta többször is visszatértek szülőhazájukba. Feltételezések szerint a perzsa állam vezetése így próbálja megakadályozni, hogy a neki nem tetsző befektetők jelenjenek meg az országban. Jelenleg egyébként összesen négy amerikai állampolgárt tartanak fogva a perzsa államban.
Valószínűsíthető, hogy a befektetések kérdésében nincs összhang Haszan Rohani iráni elnök és Ali Hamenei vallási vezető között. Miközben utóbbi nem bízik az amerikaiakban, nem akar az országból érkező befektetéseket, Rohani minden külföldi beruházásra nyitott lenne. Mohammed Reza Ne’matzadeh iráni ipari és kereskedelmi miniszter október elején azt közölte, hogy minden vállalatot, így az amerikaiakat is szívesen látják az országban. Azokat a cégeket, amelyek az olaj- és gázkitermelés jelentős szereplői. Már eddig is több száz beruházásról tettek említést. A tárcavezető azt közölte, hogy nem akadályozzák a külföldi vállalatok munkáját, így számukra mindegy, hogy milyen országot képviselnek.
A jelek szerint azonban a kínai beruházással kapcsolatban is jócskán akadnak fenntartásai Teheránnak. Abbasz Sheri-Mukaddam olajügyi miniszterhelyettes a napokban nyíltan kijelentette, hogy a nyersanyagszektort érintő beruházások esetében előnyben részesítik az európai, japán, illetve amerikai érdeklődőket. Irán azért nem bízik Pekingben, mert Kína ragaszkodik ahhoz, hogy a kitermelést túlnyomórészt az országban készült eszközökkel hajtsák végre. Még október folyamán Teherán jelentős megállapodást kötött Japánnal. Tokió jelezte, jelentősen emelné nyersanyagimportját a perzsa államból.