Amerikai tisztviselők bejelentése szerint Barack Obama döntést hozott arról, hogy különleges egységet vessenek be Szíriában az Iszlám Állam ellen. A kevesebb mint 50 főből álló különleges egység a dzsihadisták ellen harcoló erőket segíti majd Szíria északi részén. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció harci gépei már több mint egy éve hajtanak végre légicsapásokat az Irak és Szíria területén muzulmán kalifátus kialakítását célul tűző Iszlám Állam térnyerésének visszaszorítására. Washington növeli a koalíciós légicsapásokban részt vevő harci gépek számát és Irakkal is konzultál amerikai különleges erők ottani szerepvállalásáról.
John Kerry amerikai külügyminiszter a bécsi tárgyalások végén tartott sajtóértekezleten bejelentette: noha a résztvevő hatalmak között nézeteltérések vannak Bassár el-Aszad szíriai elnök jövőjét illetően, ez az álláspontkülönbség nem lehet akadálya a nemzetközi közösség béke-erőfeszítéseinek. Kerry köszönetet mondott Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy csatlakozott a megbeszélésekhez, jelezte,a tárgyalásoknak nem volt célja, hogy végső döntésre jussanak a szíriai átmenetet illetően. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, két irányban folytak a megbeszélések, egyfelől megegyeztek arról, hogy le kell győzni az Iszlám Államot, erősíteni a katonai fellépést. Ennek részeként jelentette be Washington a különleges erők bevetését szíriai területen. Másfelől, mutatott rá Kerry, a résztvevő államok egyetértettek abban, hogy fokozni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a politikai átmenet érdekében. Leszögezte, az Egyesült Államok álláspontja nem változott, Washington a politikai átmenetet Aszad nélkül képzeli el.
"Új diplomáciai folyamat kezdődött" - hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter, aláhúzva, nem Aszad és az Iszlám Állam, hanem mindenekelőtt a háború vagy béke kérdésében kell dönteni, a fő cél, hogy véget vessenek a négy éve tartó vérontásnak.
Majd húsz állam, köztük két ellenlábas, a szíriai elnök távozásához ragaszkodó Szaúd-Arábia és az Aszad pártján álló Irán vett részt a bécsi tárgyalásokon, amelyekre sem a szíriai kormányerőket, sem az Aszad-ellenes csoportokat nem hívták meg. Iráni részről a megbeszélések után jelezték, Teherán elképzelhetőnek tartana egy hat hónapos politikai átmenetet, amelyet követően választásokon döntenének Bassár el-Aszad jövőjéről. Az iráni média Amir Abdollahian iráni külügyminiszter-helyettes véleményét idézte, aki úgy nyilatkozott, Teherán nem ragaszkodik az idők végezetéig Aszad maradásához. A bécsi megbeszéléseken a Reuters értesülései szerint az egyik fő vitapont az volt, hogy a szíriai lázadó csoportok közül melyeket vonjanak be a politikai párbeszédbe, s melyek sorolhatók a terrorista szervezetekhez. John Kerry sajtóértekezletén közölte, javaslatuk szerint az ENSZ közvetítésével kell tárgyalóasztalhoz ültetni a damaszkuszi kormány és a lázadó erők képviselőit. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a megbeszélések után szintén úgy nyilatkozott, elegendő közös alap kínálkozik a világszervezet égisze alatt a politikai rendezés megkezdéséhez. A párbeszéd célja tűzszünet elérése, új alkotmány kidolgozása, majd választások megrendezése lenne.
A szíriai konfliktusban új helyzetet teremtett, hogy Oroszország bekapcsolódott a légicsapásokba, az orosz harci gépek ugyanakkor nyugati állítások szerint nem kizárólag az Iszlám Állam egységeit támadják, hanem az Aszad-ellenes lázadó erők állásait is célba veszik. Lavrov leszögezte, Moszkva célja, hogy megakadályozza a dzsihadisták hatalomátvételét Szíriában.
Miközben Bécsben a konfliktus rendezésében érintett államok a szíriai megbékélés esélyeiről tárgyaltak, a szíriai kormányerők a lázadók ellenőrzése alatt álló Douma városrészt lőtték, legalább negyvenen veszítették életüket a rakétatámadásokban.