Mind az ügyfelektől, mind a pénzintézetektől sokkal nagyobb aktivitást vár a jegybank, hogy csökkenjen annak a 144 ezer - 1100 milliárd forintos adósságot megtestesítő - nem teljesítő jelzáloghitel-szerződésnek a száma, amelynek adósai 90 napon túl sem fizetnek. (A Központi Hitelregiszterben, amely az egykori BAR-rendszer utóda, 140 ezer adóst tartanak nyilván, nekik 170 ezer darab lejárt tartozásuk van.) A helyzet súlyosságát jól illusztrálja, hogy a teljes jelzálog-hitelállomány egynegyede tartozik a késedelembe esettek közé. Azért is nehéz ezen a helyzeten változtatni, mert leginkább a túlzott eladósodottság akadályozza a jelzáloghitel-állomány csökkenését. Az adósok 82 százalékának ugyanis magasabb a jelenlegi teljes tartozása, mint amekkora a kezdeti hitelösszeg volt - ismertette Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Ezzel a helyzettel az adósok jelentékeny része képtelen megbarátkozni, ezért sokan úgy döntöttek, hogy nem fizetnek. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a nemteljesítő szerződések 55 százalékát már felmondták, ami a végrehajtás előszobája.
A jegybank felméréséből kiderül, hogy a még élő, nemteljesítő hitelek kétharmada tartós, egy éven túli késedelemben van, ezen belül, 39 százalékuk már több, mint két esztendeje nem törleszt. Az átlagos hátralévő futamidő 12-13 év, 5,4-6,4 százalékos kamat mellett, ami jellemzően havi 48-52 ezer forintos nem teljesítő törlesztőrészletet takar.
A bankok hajlandók arra, hogy olyan ajánlatot tegyenek a nem fizető hiteladósaiknak, , amely átstrukturálást takar - mondta Fábián Gergely. Ez azt jelenti, hogy tőkét és/vagy a kamatot csökkentik, mérséklik a törlesztőrészletet, meghosszabbítják a futamidőt, sőt a hátralékot is elengedik az együttműködő ügyfélnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a tőketörlesztőrészlet csökkentése és a futamidőhosszabbítás az ügyfelek mintegy felénél sikeres volt.
Közismert tény, hogy a bankok nem szívesen foglalkoznak a bedőlt hitelek miatt a nyakukba szakadt ingatlanokkal, mert ezek - a jelzálogfedezetként - a pénzintézetek állományába kerülő házak, épületek nehezen értékesíthetőek. További problémát jelent, hogy az ingatlanok fedezeti értéke az idők során csökkent, már nem éri el a tartozás mértékét sem. Számos kisvárosban, községben gyakorlatilag pang az ingatlanpiac, márpedig a jelzálogfedezet-állomány 70 százaléka itt található.
A jegybank szakértői megvizsgálták a hiteladósok jövedelmi viszonyait is, hiszen a fizetőképesség nagy részt ettől függ. Kiderült: a teljes nemteljesítő állomány 38 százalékának nincs bevallott jövedelme - mondta Fábián Gergely -, de alig jobb a helyzet azoknál, akik az adóhatóságnak tényleges jövedelmet vallottak be, ugyanis 43 százalékukról kiderült, hogy bevételük nem elegendő ahhoz, hogy adósságukat kifizessék. Annyival jobb a helyzet, hogy az adósok egy részének mégis van be nem vallott jövedelme, például a szociális juttatások révén, és az egyéb jövedelmet nem szerző nyugdíjasok sem szerepelnek az adóhatóság nyilvántartásában. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hozzátartozók külföldről hazautalt támogatásaik is, és akkor a feketemunkáról még nem is beszéltünk.
A legelgondolkodtatóbb azonban az, hogy az adósok 19 százalékának van az adósság rendezésére alkalmas összegű jövedelme, de több mint felük mégsem törleszt.
A hiteladósok jelentős része - egy felmérés szerint - az államban bízik, egy újabb adósmentő csomagban reménykedik, ugyanakkor a bankokkal szemben bizalmatlanok. Lapunk azonban úgy értesült, hogy a kormányzat a közeljövőben nem tervez újabb adósmentő lépést, a gondok megoldását a pénzintézetek és az ügyfelek megállapodására bízza.
A magáncsőd - a jegybank véleménye szerint - 15 ezer adóson segíthet, a Nemzeti Eszközkezelő által kínált megoldásban ennél többen reménykednek.
