Röpködő dollármilliárdok külföldön
Ha az oligarchákról és a sportról van szó, elsődlegesen Roman Abramovicsra gondolhatunk, aki a Forbes magazin 2015-ös listája szerint 9,1 milliárd dollárral büszkélkedhet, ezzel a 12. leggazdagabb Oroszországban és a 137. a világon. Felemelkedését annak köszönhette, hogy még harminc évesen közel került a Borisz Jelcin néhai orosz elnökhöz és családjához, s még a Kremlben is saját apartmannak rendelkezett. Állítólag ő ajánlotta Jelcinnek, hogy Vlagyimir Putyint tegye meg utódának. Abramovics megvetette a lábát a nyersanyag- és az alumíniumiparban, megvette a Szibnyeft bankot. Volt miből megvennie 2003-ban a Chelsea FC-t. Azóta a nyugat-londoni klub 13 trófeát ünnepelhetett. Igaz, most éppenséggel nem a legszebb napjait éli.
Abramovics honfitársa, Dmitrij Ribolovjev sem panaszkodhat 8,5 milliárd dolláros vagyonával. Műtrágyakirálynak is nevezik, mert az Uralkali nevű oroszországi kálisó műtrágyakitermelő cég tulajdonosa. Vállalata kizárólag a feltörekvő gazdaságok, az úgynevezett BRIC országok piacaira termel. Igaz, eredetileg nem ebből gazdagodott meg, hanem iparággá fejlesztette apjával az alternatív gyógyászatot. 2010-ben aztán 9,7 százalékos részvényt vett Ciprus legnagyobb pénzintézetében, a Bank of Cyprusban. 2011-ben lánya, az akkor 22 éves Jekatyerina 66 százalékos részesedést vásárolt a Monaco labdarúgó csapatában. A megmaradt részvénycsomag a Grimaldi uralkodócsalád kezében maradt.
Az együttes akkor még a második vonalban szerepelt, s 2013 májusában került fel a Ligue 1-be. Úgy tűnt, a Paris Saint-Germainhez hasonlóan amolyan milliárdos klubot építenek, leigazolták Falcaót, James Rodríguezt, Moutinhót, Ricardo Carvalhót, Eric Abidalt. 2014 januárjában pedig 50 millió eurót fizettek a francia szövetségnek, hogy ne vonatkozzon rájuk az a szabályozás, amely szerint egy a francia bajnokságban szereplő csapatnak kizárólag Franciaországban lehet a székhelye. Nos, a nagy beruházások 2014 nyarától elmaradtak, s úgy tűnik, a Ribolovjev család számára nyereséges üzletté vált a foci: olcsón vesznek játékosokat, akiket horribilis összegért adnak el. Idén nyáron több mint 200 millió folyt be játékosok eladásából.
Aliser Uszmanov szintén orosz üzletember, aki a bányászatból gazdagodott meg. 19,6 milliárd dollárjával a 37. leggazdagabb a világon. Az ő tulajdonában van egyebek mellett a Kommerszant lapkiadó ház, a MegaFon mobilcég, s társtulajdonosa a Mail.ru csoportnak, illetve az orosz Facebookként is ismert Vkontakténak. Uszmanov az Arsenal egyik legfontosabb részvényese: a klub papírjainak 29 százaléka az övé. Rinat Ahmetov ukrán oligarcha a System Capital Management nevű cég elnöke, Ukrajna leggazdagabb embere. A Donyec-medencében a bányászatot, s egy sor iparágat felügyelt, így érzékenyen érintette birodalmát a kelet-ukrajnai háború. Miután Ahmetov mentorát, Ahat Bragint, a Sahtar Donyeck tulajdonosát 1995 októberében a csapat stadionjánál megölték, ő lett a csapat első embere. Irányítása alatt a donyecki együttes kilenc bajnoki címet nyert, nyolcszor hódította el az ukrán kupát, ötször a Szuper-kupát, 2009-ben pedig az UEFA-kupát.
Nemcsak az volt szovjet tagköztársaságok tehetős személyiségei, hanem más országok üzletemberei is befektetnek a sportba. A spanyol Amancio Ortega Gaona, az Inditex divatház alapítója 68,1 milliárd dollárt mondhat magáénak. Gyerekkora óta él-hala Deportivo La Corunáért, s a galíciai klub tulajdonosa. A mexikói Carlos Slim 65,6 milliárd dollárja is elég ahhoz, hogy labdarúgó csapatokat támogasson. Két mexikói együttest, a Club Pachucát és a Club Leónt is jelentős összegekkel támogatja, idén pedig a spanyol Real Oviedóba is beszállt. Az indiai születésű üzletember, Lakshmi Mittal jelenleg az Egyesült Királyságban él. Bár a világ legnagyobb acélgyára, az ArcelorMittal 41 százalékos tulajdonosa, s a világ egyik leggazdagabb embere, ehhez képest csak „aprópénzt” fektetett a labdarúgásba: 34 százalékban tulajdonosa a Queens Park Rangersnek.