Daniel Scioli, Buenos Aires tartomány főkormányzója, a „hivatalos” peronista elnökjelölt a szavazatok 97 százalékának összeszámlálása után közzétett adatok szerint a voksok 36,8 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki esélyes, Mauricio Macri, Buenos Aires népszerű polgármestere majdnem behozta a hátszéllel induló Sciolit, 34,3 százaléka nagy meglepetésnek számít. A kormányzó Justicialista Pártban arra számítottak, hogy jelöltjük már az első fordulóban biztos győzelmet arat. Ehhez azonban Sciolinak a voksok 45 százalékát meg kellett volna szereznie, de 40 százalék is elég lett volna, ha legalább 10 százalékkal megelőzi a legerősebb ellenzéki indulót. Egyik feltétel sem teljesült. A harmadik helyre befutó Sergio Massa 21,3 százalékot kapott, választói nagyon felértékelődnek. Három másik induló 5 százalék alatti eredményt ért el.
Az eredmények visszatartása különféle találgatásoknak adott tápot, s Buenos Aires több részén is tiltakozók vonultak az utcára. A voksok 67 százalékának összeszámolását követően kiszivárgott eredmények szerint egyébként még fordított volt az állás, Macri állt az élen, s Scioli második helyen, hat óra elteltével tették közzé a hivatalos adatokat, akkorra a hivatalos jelölt már némi előnyre tett szert. A kormányzó párt jelöltje éjfél előtt furcsa beszédben utalt a második forduló lehetőségére, Mauricio Macri pedig táncolva ünnepelte a sikert, hogy változást ígérő koalíciója élén győzelmi esélyt kapott.
A harmadik helyezett, a peronista pártból kilépett, az eddigi irányt bíráló Sergio Massa szavazóinak kegyeiért már megkezdődött a harc, de még nem tudni, a politikus ki mellett kötelezi el végül magát. Massa mindenesetre a választás éjszakáján úgy nyilatkozott, „megkezdődött a változás Argentínában”. November 22-én tartják a második fordulót, a páros versenyben a karizmatikus Mauricio Macri egyértelmű esélyesnek számít. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csupán az államfő, hanem az eddigi politikai irány is változhat, s a váltásnak az egész kontinensre kiható következményei lehetnek, a második legnagyobb dél-amerikai ország kieshet a baloldali populista demokráciák sorából.
A sikeres vállalkozó, a Boca Juniors futballklub volt elnöke nem titkolja, hogy véget akar vetni a „kirchnerizmusnak”. A néhai Néstor Kirchner, majd felesége, Cristina Fernández együttesen 12 éven át irányították Argentínát, az elnökasszonyt 2011-ben a voksok 54 százalékával választották újra. Az elmúlt éveket azonban gazdasági bajok, korrupciós ügyek, politikai botrányok jellemezték. Az államfő megpróbálta módosítani az alkotmányt, hogy harmadszor is jelöltesse magát, de ez nem sikerült. Cristina mindennek ellenére népszerű maradt, ma is 40 százalékos a támogatottsága.
Argentínában kötelező a voksolás a 18-69 év közötti korosztályok számára, a több mint 32 millió választásra jogosult 79 százaléka adta le voksát, 7 százalékkal többen, mint 2011-ben. Az államfő mellett a képviselők felére és nyolc tartományban szenátorokra is voksoltak, 11 tartományban kormányzót és helyi tisztviselőket választottak. A kormányzó párt Buenos Aires tartomány vezetését is elvesztette, pedig Cristina személyzeti főnökét, Aníbal Fernándezt indította. Macri támogatottjával, egy korábban ismeretlen liberális politikussal, María Eugenia Vidallal szemben veszített. Kormányzó lett ugyanakkor Néstor Kirchner nővére, Alicia Santa Cruz tartományban.
