Brüsszelben találkoznak vasárnap a menekültügyben érintett országok vezetői, hogy megoldást találjanak a legújabb fejleményekre. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meghívta Orbán Viktor kormányfőt is, aki csütörtökön Madridban jelen volt és felszólalt az Európai Néppárt kongresszusán, ahol a 32 országból érkezett résztvevők, köztük 14 állam- és kormányfő, 11 uniós biztos és 750 küldött ugyancsak főként az európai migrációs válságról tárgyalt. (A kongresszuson a párt alelnökévé választották a Fidesz jelöltjét, Gál Kingát.)
Megérkezett a hivatalos megkeresés az osztrák hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy Ausztria átadná a magyar hatóságoknak az A4-es autópályán történt, 71 migráns halálával járó tragédiát vizsgáló eljárás lefolytatását - közölte a Legfőbb Ügyészség csütörtökön. Jelenleg a megkeresés hivatalos fordítása és vizsgálata folyik. Az A4-es autópályán augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 menekültet szállítottak összezsúfolva a magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába. A tragédia áldozatai között 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek volt. Eddig hat gyanúsítottat vettek őrizetbe az ügyben.
A magyar kormányfő nem sok újjal szolgált. Ha az Európai Unió nem tudja megvédeni a határait a Balkán keleti kapujának számító Görögországnál, akkor a térség nyugati kapujánál kell azt megtenni, Magyarországnál és Szlovéniánál - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg gazdag és gyenge, ez pedig a lehető legveszélyesebb kombináció. Kiemelte, hogy Törökország fontos stratégiai partner, azonban ha másoktól várjuk a megoldást, akkor kiszolgáltatottá válunk. "Meg kell védenünk a határainkat", mert a migrációs válság képes destabilizálni kormányokat, országokat és az egész európai kontinenst, a probléma megoldásához ezért nyílt és őszinte beszédre van szükség, el kell dobni a politikai korrektséget, és vitát kell kezdeni álszentség és képmutatás nélkül. "Mit gondolunk a civilizációs örökségünkről? Kívülről kikényszeríthető-e a kulturális minták megváltozása? Elfogadjuk-e a párhuzamos társadalmakat? Vagy megvédjük a jogállamiságon nyugvó, toleráns életmódot, amelyet eddig éltünk?" - tette fel a kérdést. A kormányfő szerint mindenképp tisztázni kell, hogy amivel Európa szembenéz, az nem menekültválság. "Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat" - mondta a miniszterelnök, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az európai kereszténydemokrata felfogás nem tűr meg semmilyen muzulmánellenes politikát. "A muszlim hit, amelyet becsülünk és tisztelünk, nem felelős e népvándorlás alapvető okaiért".
A korábbiaknál árnyaltabban fogalmazott Angela Merkel német kancellár, aki szerint mindenkit, aki Európába érkezik, emberi bánásmódban kell részesíteni, a háború elől menekülőket segíteni kell, hogy új otthont találjanak, de azokat, akik gazdasági okokból jönnek, vissza kell fordítani. "Fáj a szívünk értük, de világossá kell tenni, hogy nem maradhatnak". A politikus beszélt annak fontosságáról, hogy a tagállamok között el kell osztani a terheket, igazságosan, de figyelembe véve az egyes országok lehetőségeit is. Kiemelte azoknak az országoknak a szerepét is, amelyek a válságövezetek szomszédságában hatalmas számú menekültet fogadnak.
Donald Tusk, az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: véget kell vetni annak a teljesen fölösleges vitának, hogy a válság kezelése során a külső határok védelme vagy az európai országok közötti szolidaritás kapjon-e nagyobb hangsúlyt. Tusk szerint e két eltérő felfogást ésszerűen vegyíteni kell egymással. "Nem tehetünk úgy többé, mintha ez a nagy migrációs hullám olyasmi lenne, amit mi is akarunk, és mintha a nyitott határok jól átgondolt politikáját folytatnánk. A valóság ettől eltérő: elvesztettük a határaink megvédésének képességét. (...) Másfelől viszont nem hajolhatunk meg a populizmus és az idegengyűlölet előtt, mert azt a politikai célt kell magunk elé tűznünk, hogy megerősítjük Európát a jobboldali szélsőséggel szemben" - jelentette ki a lengyel néppárti politikus. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár - összhangban a kongresszus általános hangulatával - úgy foglalt állást, hogy egyfelől az eddiginél hatékonyabban kell védeni az EU külső határait, másfelől több szolidaritást kell tanúsítaniuk egymás iránt az uniós tagállamoknak a migránsok elosztásakor.
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL
Miközben az osztrák alkancellár Madridban tanácskozott, az osztrákok minden jel szerint feladták a határ őrizetét a szlovén-osztrák határon, helyszíni beszámolók szerint Spielfeldnél ugyanis a migránsok tömött sorokban haladtak a Grazba vezető 67-es főúton Leibnitz és Ausztria belseje felé, s az úttal párhuzamos vasúti töltésen is több száz menekült gyalogolt. Ezt megelőzően péntek reggel újra kitörtek a migránsok a spielfeldi határállomáson, a senki földjén kialakított tranzittáborból, pedig a hatóságok arab, illetve angol nyelven folyamatosan hangosbeszélőn szólították fel őket, várják meg az elszállításukra érkező buszokat, ám az emberek többsége gyalog indult Ausztria felé. A türelmetlenség oka azt lehetett, hogy voltak, akik három napja várakoztak a szlovén-osztrák határon, Sentiljben, illetve Spielfelden kialakított tranzittáborokban. A területet folyamatosan rendőrségi helikopterek ellenőrzik.
A kerítések biztosíthatják a határok védelmét – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádió pénteki műsorában. Kurz úgy vélte: a kérdés az, hogy az egyes országok akarnak-e kerítést építeni vagy nem. A tárcavezető – mint arról a Die Presse című lap internetes oldalán beszámolt – egy, a magyar-szerb határon létesített kerítés hasznosságát firtató kérdésre válaszolva kifejtette: ha igazak lennének a kerítések hatékony működését bíráló állítások, akkor nem funkcionálna a határvédelem a bolgár-török valamint a spanyolországi határszakaszokon, ahol már régen megépült a kerítés. "Az az állítás, hogy a kerítések nem működnek, egyszerűen és mélyrehatóan hamis" – fogalmazott.
Szlovénia sem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják a migránsokat a zöldhatárra - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök a közszolgálati televíziónak (RTV) adott interjújában. A kormányfő élesen támadta Horvátországot, hogy nem kezeli "európai módon" a válságot. A kerítés is egy opció - mondta, majd hozzáfűzte: a helyzetre először európai megoldást próbálnak találni. A kormányfő úgy véli: ha Németország és Ausztria lezárja határait a migránsok előtt, Szlovéniának sem lesz más választása, de hozzátette, egyelőre nincs erre utaló jel. Zoran Milanovic horvát kormányfő visszautasította a szlovén bírálatokat. Azt üzente Szlovéniának, tegye ugyanazt, mint Horvátország, szállítsa az osztrák határra a migránsokat. A magyar-horvát zöldhatár múlt péntek éjféli lezárása után Zágráb életbe léptette a C-tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a magyar határra.
A szlovénok a horvátokkal vitatkoznak, Ranko Ostojic horvát és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter pedig rövid és hosszú távú együttműködésről állapodott meg a migránsválság kezeléséről. Kijelentették: amint elkészül a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpont, a migránsok és a menekültek többé nem Bapska körzetében lépik majd át a szerb-horvát határt, hanem Sidről (Szerbia) a horvát vonatok egyenesen Bródba szállítják őket.
