Perek sokaságára lehet számítani a tervezett 380 ezer hektár haszonbérbe adott állami föld értékesítése miatt. Agrárszakemberek szerint az új tulajdonos arra hivatkozva, hogy ő piaci ár fölött 10 százalékkal - és még amit emelt az áron a licit - vásárolta meg a területet, de a bérleti díj a kedvezményes állami tarifa szerint van megállapítva, követelheti a szerződés egyoldalú módosítását. Ha a 15-20, illetve 50 éves haszonbérleti szerződést kötő bérlő ezt nem hajlandó megfizetni, akkor az új földesúr bírósághoz fordulhat.
A bérlő tiltakozása érthető, hiszen ő a hosszú távú szerződés megkötésekor nem tudhatta, az állam eladja alóla a szántót, legelőt. A licitek és így a lehetséges perek is elsősorban az agrártársaságokat érintik, mert ők nem vásárolhatnak termőföldet, tehát őket nem illeti meg a bérlőket amúgy megillető elővásárlási jog. A társaságok területére minden jogosult, vagyis földműves licitálhat. A nagyjából 50-60 ezer hektárra becsült és gyakran vitatott körülmények között haszonbérbe adott területeket nagy valószínűséggel a jelenlegi bérlők veszik majd meg. Az ő esetükben nem lesz gond a bérleti díjjal.
A szakemberek már korábban is értetlenkedtek amiatt, hogy az állam, a gondos gazda szlogen ellenére mélyen a piaci ár alatt állapította meg a bérleti díjat: aranykoronánként 1250 forint. Ez szántók esetében ez hektáronként átlagosan 25-30 ezer forint. A piaci ár ennek többnyire a kétszerese, de akadnak tulajdonosok, akik az uniós támogatást, a hektáronként 68-69 ezer forintot kérik el a földhasználótól. Ráadásul a földbérleti díj adómentes.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértője szerint bármelyik fél fordul bírósághoz, a taláros testületnek nem lesz könnyű dolga és a peres felek sem tudhatják előre, melyikük felé billen a mérleg.
A bíróság ugyanis mérlegelheti úgy is az ügyet a bérleti díj egyoldalú emelésével kapcsolatban, hogy a vevő tisztában lehetett azzal, hogy milyen összegű bérleti díjjal jutott a hosszú távú haszonbérleti szerződéssel terhelt mezőgazdasági területhez. Az sem zárható ki azonban, hogy az a jogfelfogás kerekedik felül, hogy valóban aránytalan a vételár és a bérleti díj közötti különbség. A Népszavának nyilatkozó szakember úgy vélte, elképzelhető, hogy jogegységi döntésre lesz szükség, amit a Kúriának kell majd meghoznia. Ez azonban csak megkönnyítheti a bíróságok dolgát, de nem oldja meg a gondot, ugyanis a helyi sajátosságokat tükröző mértéket nem szabhatja meg.
Azoknak az agrártársaságnak megpecsételődött a sorsa, amelyek állami földre kötött haszonbérleti szerződése 2017-ig lejár. Ugyanis az új szabályok szerint ezek a cégek csak azokon a településeken újíthatják meg bérleti szerződésüket az új földtulajdonosokkal, ahol a központjuk van.
Az állami földek vásárlására jogosultaknak az állam kifejezetten nagyvonalú hitelkonstrukciót kínál. Az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már kidolgozta a speciális hitelkonstrukciót – jelentette be mai tájékoztatóján Lázár János. A bank első lépésként 150 milliárd forintos keretet nyit húsz éves futamidővel. Az első tíz évben a kamat fix 1,95 százalék lesz a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának részeként, a második tízéves időszakban pedig az MFB nyújtja 2 százalék körüli kamatozású minimum 3, maximum 300 millió forintos hitelt. Az MFB-hitelt a Budapest Bank közvetíti a földműveseknek a huszonhárom megyei jogú városban. Akiknek az értékesített földekre van érvényes haszonbérleti szerződésük, 10, akiknek ilyen nincs, 20 százalékos önerőt kell előteremteniük. Egy földműves maximum 300 hektárt vásárolhat a földértékesítési programban - mondta Lázár, aki szerint ez az előírás a legnagyobb garancia arra, hogy vége a nagybirtokoknak.