Az unió tagállamai közül hét ma is királyság (illetve Luxemburg nagyhercegség), ahol az államfői tisztet az uralkodó tölti be. Valódi befolyásuk természetesen nincs a demokratikus kormányok működésére, ezért ritka vendégek az uniós intézményekben. Uralkodásuk alatt egy alkalommal azonban általában mégis megjelennek az Európai Parlament ülésén, s ott a kormányukkal egyeztetett beszédben köszöntik a képviselőket. A protokoll szerint ezt a beszédet nem követi politikai vita, csak a levezető elnök (jó ideje Martin Schulz) válaszol röviden a beszédre. Egy kolléga szerint a király beszédében az lesz a legizgalmasabb, hogy mond-e néhány mondatot katalánul, s egyáltalán, kitér-e az ottani függetlenségi törekvésekre. A negyvenhét éves új király olyan időben került a trónra, amikor a monarchiát nemcsak a katalán szeparatizmus, hanem a királyi család korrupciója miatt is sok támadás éri, így VI. Fülöp számára fontos lehet, hogy jól képviselje Spanyolország egységét.
Amikor a spanyol királyt meghívták Strasbourgba, még senki sem gondolt arra, hogy az EU előtti kihívások ennyire felgyorsulnak. De a menekültválság, az Iszlám Állam (IS) előretörése és a többi feszültség miatt egyre többen kérdezik idegesen és számon kérően, mit tesz az EU a válságok kezelésére? Ezért döntöttek úgy, hogy Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök megjelenik az Európai Parlament plenáris ülésén. Mindketten ma délután mondanak beszédet, ezt követően a parlamenti frakciók vezetői is kifejthetik véleményüket. A két órás vita izgalmasnak ígérkezik. Ez az izgalom – és maga a hirtelen jött meghívás - ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy az Európai Unió politikai vezetését ma is a Berlin-Párizs tengely, Németország és Franciaország adja. Ezt lényegében nem befolyásolja, hogy Merkel a jobbközép, Hollande pedig a szocialista táborba tartozik.