Bécs;Orbán;

Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatójára érkezik a Werner Faymann osztrák kancellárral és Reinhold Mitterlehner alkancel

- Orbán békülni ment Bécsbe

A magyar kormányfő bécsi látogatása után az osztrákok minden jel szerint elálltak a Magyarország déli határán kiépült kerítés bírálatától, nem támogatják, hogy Budapest humanitárius folyosót nyissanak a magyar-osztrák határ felé, ahová a délről érkező menekülteket szállítanák. Ezt mind a magyar kormányfő, mind az osztrák alkancellár megerősítette. Péntek délután öt órakor két átkelőnél megnyílt a szerb-horvát határ, amelynek lezárása komoly feszültséget okozott a két ország között. Az nem világos, hogy a szerbek teljesítik-e ennek feltételét, hogy Horgos és a magyar határ felé is szállítsanak menekülteket, ezzel is könnyítve Horvátország helyzetén.

Ausztria is tudomásul veszi, hogy a magyar-horvát határon is létre kell hozni egy, a szerb határnál létesítetthez hasonló határrendészeti rendszert a határátlépés európai formáinak biztosítására - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Bécsben, Werner Faymann osztrák kancellárral és Reinhold Mitterlehner alkancellárral folytatott tárgyalásai után.

A kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, ő kért találkozókat az osztrák vezetőktől, akiknek elmondta, Magyarország meg akarja őrizni hagyományosan jó államközi kapcsolatait Ausztriával. Úgy érzi azonban - folytatta -, hogy Ausztria különösen nehéz időkben tagadta meg barátságát Magyarországtól, ám a magyar kormány, Magyarország kész elfelejteni, hogy az osztrákok "lenáciztak bennünket", ami - jegyezte meg - mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól. Hangsúlyozta, hogy a megbeszélések konstruktívak voltak, a jó szándék légköre uralta őket, és bár voltak véleménykülönbségek, azokat mindenki át akarja hidalni, ezért "az osztrák-magyar kapcsolatok most jobb állapotban vannak, mint reggel 8 órakor voltak". A miniszterelnök azt javasolta, hogy a két ország próbálja segíteni egymást, mert "jogi értelemben mostantól egy csónakban ülünk", hiszen a magyar-horvát határon ugyanaz a helyzet a migráció ügyében, mint az osztrák-magyar határon.

Magyarország előtt Orbán szerint két lehetőség áll:

1. a Horvátország által javasolt, Ausztria irányába vezető migránsfolyosó létrehozását az osztrák vezetés elutasította, mivel az ellentétes az uniós és nemzetközi szabályokkal.

2. ezért az a feladat, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltó határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is, amit, ha "nem is teljes szívvel", de Ausztria is tudomásul vesz.

A magyar-horvát zöldhatár tervezett lezárása előtt a kormányfő felkeresi a visegrádi együttműködés (V4) tagállamait, magyar kormánytagok pedig Horvátországba látogatnak, hogy a sikeres akcióhoz szükséges támogatást megszerezzék. Indoklásul Orbán Viktor hozzátette: nem elég csak a sajtón keresztül elmondani a világnak, mit miért tesz Magyarország.

Kérdésre jelezte, a magyar-horvát határon is kétsoros lesz a fizikai határzár. "De nem kell megvárnunk a második sor felépítését ahhoz, hogy elrendeljük a zöldhatár lezárását" - fogalmazott a határzár várható időpontját illetően. A miniszterelnök aláhúzta: ha létrejön a határzár, átlátható, tiszta, jogilag rendezett helyzet áll majd elő. Magyarországra az uniós szabályok szerint csak olyan ember érkezhet, akit Horvátországban már regisztráltak, és Budapest bár abban a feltételezésben él, hogy a horvát hatóságok eleget tesznek ennek, kétségei vannak afelől, hogy ez valóban így van-e. Mindazonáltal a határzár nélkül a zöld határon át érkezőkkel szemben nem érvényesíthetőek a dublini menekültügyi szabályok, ezért is szükséges a határvédelem.

Orbán leszögezte: a határzár létesítése "nem szeretet kérdése", Magyarország barátkozni és együttműködni szeretnénk", de a helyzet ezt nem teszi lehetővé. Elmondta, hogy a szerdai EU-csúcson minden európai vezetőt megkérdezett, köztük Donald Tuskot, az Európai Tanács, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság és Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, akik nem tudtak neki jobb tanácsot adni. "Nem tudok jobb megoldást" - mondta Orbán. Közölte ugyanakkor, hogy Szlovénia és Magyarország közé nem akar kerítést építeni, ott most terepmunka zajlik, hogy "kitakarítsák" a határsávot, alkalmassá téve ezzel mobil eszközök elhelyezésére. Mivel azonban Szlovénia tagja a schengeni övezetnek, arra a határszakaszra semmi olyat nem szabad felépíteni, amit nem lehet "eltakarítani" egy napon belül, illetve amihez Szlovénia nem járul hozzá - közölte. (A magyar-szlovén határszakaszon csütörtökön kezdődtek meg a gyorstelepítésű drótakadály elhelyezésének előkészületei. Az építkezés nem tartott sokáig, a helyszíni beszámolók szerint pénteken a katonák elkezdték szétszedni a gyodát - a szerk.) Orbán megjegyezte: "Európában nincs annyi drót, amennyire szükségünk volna", már Kínából is kellett rendelni, de a büntetés-végrehajtás keretén belül is vásároltak olyan gépeket, amelyekkel magunk is képesek leszünk ilyen terméket előállítani. "Ne esztétikai szempontból minősítsék a határt, lesz egy kis patchwork jellege kétség kívül" - fogalmazott.

Ezt mondják a görögök
Bár Orbán Viktor szerint kulcsfontosságú, hogy az EU határait Görögországnál meg lehessen védeni, a görögök hallani sem akarnak arról, hogy oda más tagállamok küldjenek katonákat a határaikra, az EU határvédelmi szervével, a Frontex-szel pedig eleve évek óta együttműködnek - írja a hvg.hu. Orbán javaslata a határőrizet uniós átvételéről nyilvánvalóan beavatkozás a görög szuverenitásba - ha a görögök tiltakoznak, akkor nehéz Orbánnak bármit is szemükre hánynia, hiszen akkor miért ellenezte, hogy hozzánk is telepítsen az EU menekülteket ideiglenesen elszállásoló és kérelmüket elbíráló, EU-s fenntartású hotspotokat? Amelyekből Görögországban egyébként hetet fognak kialakítani.

Orbán szerint a most zajló "modernkori népvándorlás" utánpótlása korlátlan, ám ez az európai vezetők fejében még nem tükröződik. Jelezte, mivel az EU-csúcson nem sikerült elfogadtatni a közös görög határőrizetről szóló javaslatot, arra kell készülni, hogy délről nem enyhül a "feláramlás". Kifogásolta egyúttal, hogy egy európai bizottsági munkadokumentum szerint a bevándorlás nem probléma, hanem egy vissza nem térő lehetőség a demográfiai problémák orvoslására. Magyarország déli határainak megvédése egyben az osztrák, a bajor és végső soron az európai határok megvédése, és ha ezt nem tudjuk megoldani, Schengen elesett.

A miniszterelnök eredeti programja szerint találkozott volna Heinz-Christian Strachével, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével is, de ez a találkozó elmaradt. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: tisztában volt az FPÖ-vel szembeni fenntartásokkal, de úgy gondolta, hogy a közelmúltbeli burgenlandi tartományi választások és az ott létrejött koalíció fényében "lehet beszélni" a párttal (a szélsőjobboldalinak tartott FPÖ 15 százalékos eredményt ért el, és a nagyobbik kormánypárttal, a szociáldemokratákkal (SPÖ) léptek koalícióra a tartományban). Az osztrák vezetés ugyanakkor arra kérte, hogy ezt ne tegye meg, és mivel "javítani jött a kapcsolatokat", eleget tett ezen kérésnek.

Két átkelőnél megnyílt a szerb-horvát határ
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter péntek délután bejelentette, hogy öt órakor feloldották a határzárat a bajakovói és a tovarniki határátkelőnél, horvát-szerb határon fekvő másik hat átkelő továbbra is zárva maradt. Zoran Milanovic kormányfő még ez előtt úgy nyilatkozott: "lehet, hogy a mi intézkedéseink túl kemények voltak, de nemzeti érdekeinket és határainkat védtük a felügyelet nélkül áramló menekültáradattal szemben, amely Szerbián keresztül, ellenőrizetlenül érkezik Horvátországba". A miniszterelnök megismételte korábbi véleményét is, miszerint Belgrád és Budapest összefogott Zágráb ellen. A hirtelen jött horvát engedékenységet az is befolyásolhatta, hogy az Európai Bizottság (EB) pénteken azonnali magyarázatot követelt Horvátországtól a szerb-horvát határon létesített határzár elrendelése miatt. Maja Kocijancic, a bizottság szóvivője szerint Horvátország megsértette az Európai Unió Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodását. A horvát hatóságok még hétfőn zárták le a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, a romlandó árukat szállító kamionok kivételével. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, utána válaszul megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve horvát árut szállító teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtökön reggel az N1 horvát hírcsatornának még úgy nyilatkozott, hogy a határzár válasz a szerb ellenintézkedésekre, és addig nem oldják fel, amíg a szerb hatóságok nem kezdik el a migránsokat a horgosi határátkelőhely, azaz Magyarország felé irányítani. Az nem világos, hogy ezt a feltételt teljesítették-e a szerbek.

Az eddigi osztrák kritikákkal szemben Reinhold Mitterlehner alkancellár a tárgyalások után azt mondta: a szerb-magyar határon épített kerítéssel Magyarország a schengeni övezet külső határait védi és ezt tiszteletben kell tartani. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke hangsúlyozta: ameddig nincs jobb, a schengeni és a dublini egyezményeket alkalmazni kell, a menekültek regisztrálása és a külső uniós határok ellenőrzése ezért nagyon fontos.

DK-MSZP csörte a kormány politikájáról
Nem Orbán Viktor menekültpolitikájával értenek egyet, hanem azzal a hatpontos csomaggal, amelyet az MSZP már hónapok óta javasol. Ezért köszöntik a miniszterelnököt az "épeszűek" klubjában, és remélik, hogy Orbán nem változtatja meg azt az álláspontját, amit a szerdai uniós-csúcson képviselt. A szocialisták számára az emberek biztonsága a fontos, de úgy tartják, hogy a biztonságnak és a humánumnak a menekültügyben együtt kell jelen lenni. Az MSZP-s harangozó Tamás így reagált lapunknak a DK-s Gréczy Zsolt tegnapi sajtótájékoztatójára. A frakcióvezető-helyettes szerint egyesek politikai haszonszerzésre használják a menekültügyet, ebbe az utcába a szocialisták nem hajlandók bemenni - fogalmazott Harangozó. Orbán és Gyurcsány Ferenc is becsapja az országot, hiszen a miniszterelnök folyamatosan a biztonságot, a DK elnöke a humánumot emlegeti, pedig a krízis kezelésekor ezeket nem lehet szétválasztani.A DK szóvivője azon botránkozott meg, hogy a többi ellenzéki párt a Liberálisok konferenciáján támogatta Orbán hatpontos javaslatát. Érthetetlennek tartotta, hogy a "magukat demokratikus ellenzéknek nevező pártok" miért vettek csütörtökön részt közös konferencián a Fidesszel és a Jobbikkal. Pártja nevében azt kérdezte, az MSZP hivatalos álláspontjának tekinthető-e, amit Mesterházy Attila fogalmazott meg, "miszerint támogatja Orbán Viktor menekültügyi politikáját". Ha igen, akkor az MSZP elárulja az európai baloldal igazi értékeit, és elárulja a demokratikus ellenzék szavazóit - jelentette ki. Arra figyelmeztette a szocialistákat, hogy a menekültügyben választani kell az erkölcsös, tisztességes, egyszerre európai és nemzeti érdekeket képviselő politika között, illetve az "orbáni erőszakkal" való azonosulás és kollaboráció között.A szocialisták tegnap azt is üzenték, hogy a menekültügyet nemzeti ügynek tekintik, amelyben minden pártnak a konszenzust, nem pedig a konfliktust kellene keresnie. Kár, hogy a menekültügyből pártpolitikát csináló Fidesz mellé ma a DK is felzárkózott.

És még...

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken telefonon egyeztetett a V4-országok és Oroszország külügyminisztereivel. A tárcavezető arról tájékoztatta partnereit, hogy Magyarországra továbbra is rendkívül nagy migrációs nyomás nehezedik, mivel Horvátország felől naponta mintegy tízezer illegális bevándorló érkezik az országba.

Szijjártó Péter a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjúban azt üzente Zoran Milanovic horvát miniszterelnöknek, hogy hagyja békén Magyarországot és Szerbiát, ne keverje bele őket a horvát választási kampányba.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményben utasította vissza Manuel Valls francia miniszterelnök és Giorgio Napolitano volt olasz köztársasági elnök Magyarországot menekültpolitikáját bíráló nyilatkozatát. Több mint 75 ezer menekültügyi eljárást szüntetettek meg az idén, 80-85 százalékban azért, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozott - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH).

A Magyar Államkincstár átutalt 40-40 millió forint előleget azoknak a karitatív szervezeteknek - Magyar Vöröskeresztet, Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Máltai Szeretetszolgálat -, amelyek 199,5 millió forintos támogatásáról szeptember közepén döntött a kormány, s amelyek a hivatalos indoklás szerint segítik a migránsok ellátását. Civil szervezetekről nincs szó.

Több ezer katonával védi a határokat honvédség, valamint terepjárókkal, harcjárművekkel is jelen lesznek az ország déli határainál - erről Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt az állami hírcsatorna esti műsorában. A Határozott fellépés 2015 elnevezésű gyakorlat befejeződött. Ezen 4300 katona vett részt, ennél kevesebben nem lesznek a határon.

Ki kell üríteni a debreceni menekülttábort amelynek "ebben a formában semmi értelme nincs", de nem kell megszüntetni - közölte Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, megválasztott frakcióvezetője pénteken sajtótájékoztatón Debrecenben.

A Kárpát-medencében őshonos, mára a kihalás szélére került délvidéki földikutya-populáció megóvására hívta fel a figyelmet Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, mert a faj fennmaradása kizárólag Magyarországon biztosítható.

Kirúgták Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát. Erről tegnap először az Index számolt be, majd kormányzati források több lapnak, közöttük szerkesztőségünknek is megerősítették a hírt.