Zászlóháborút vívtak a politikusok a barcelonai városháza erkélyén a hagyományos őszi ünnepen. A függetlenségpártiak a katalán szeparatisták zászlaját akarták a párkányra teríteni, míg az elszakadást ellenző, kormányzó Néppárt politikusai a spanyol zászlót hozták magukkal. A vita dulakodásba torkollott. Artur Mas, a katalán kormányzat vezetője meg sem próbálta csillapítani a huzakodókat, nyilván azt remélve, hogy a látványos zászlócsata is hasznára válik a Katalónia elszakadását támogató erőknek.
A felmérések azt mutatják, hogy a függetlenségpárti erőket tömörítő Junts pel Sí (Együtt az igenért) választási szövetség valószínűleg nem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát, ám egy szélsőbalos párttal összefogva mégis megkaphatja a mandátumok abszolút többségét. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, valójában nem tudni, mennyire megbízhatóak az előrejelzések, a közvélemény-kutatók alig képesek a korábbi mintákra támaszkodni, mivel jelentősen átalakult a katalán politikai paletta.
Befolyásolhatja a végeredményt, hogy mennyien mennek el szavazni. Ha alacsony lesz a részvétel, várhatóan nagyobb arányban járulnak az urnákhoz a függetlenségpártiak, mivel ők motiváltabbak, így biztosabb lehet a többségük. A madridi kormány ezért figyelmeztet, a katalán választás kimenetele azon múlik, hogy szavaz-e a csendes többség. Artur Mas egy karizmatikus zöldpárti EP-képviselőt, Raül Romevát állította a közös lista élére, ettől remélve további szavazatokat, de nem titok, hogy továbbra is Mas mozgatja a szálakat. Alberto Rivera, a Ciutadans párt vezetője azt mondta: „Aki otthon marad szeptember 27-én, az Artur Masra szavaz.” Az előrejelzések rekordmagas, akár 75 százalékos részvételt jósolnak. A legutóbbi, 2012-es tartományi voksoláson 69,9 százalék járult az urnákhoz.
A függetlenségpárti erőket nem fogja zavarni, ha Katalónia lakosságának kevesebb, mint fele szavaz rájuk. Az eredményt eleve úgy állíthatják be, hogy megkapták a társadalmi felhatalmazást a válás beindításához. Ha tényleg győznek, az új katalán kormányzat várhatóan Madridhoz fordul, s formálisan javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat az elszakadásról. A konzervatív néppárti kormány ezt a kezdeményezést el fogja utasítani. 2017 tavaszára ígérik a függetlenség egyoldalú deklarálását. Szakértők várakozásai szerint ezen a ponton léphet közbe a madridi kormány, az alkotmány 154. cikkelyében lefektetett felhatalmazással élve akár rendkívüli állapotot is hirdethet Katalóniában.
Az ABC című konzervatív lap pontokba szedve cáfolta a nacionalisták „hazugságait”, hogy miért is járna jobban Katalónia az elszakadással. A katalánok egyik fő sérelme, hogy többet fizetnek be a központi költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakapnak. A lap által megszólaltatott elemző szerint ugyanakkor egy katalán vagy egy baszk 30 százalékkal többet költhet, mint amennyit egy andalúziai vagy extremadúrai.
Igaz, Katalónia állítja elő a spanyol GDP mintegy 18 százalékát, mégis irreális abban bizakodni, hogy az elszakadással hirtelen Európa „második Svájcává” lépnének elő. Szkeptikusak a külföldi befektetők is, a helyi választás közeledtével máris rosszabb feltételekkel adnak hiteleket Katalóniának, mint a madridi kormánynak – mutatott rá a Bloomberg hírügynökség. Megszólalt a spanyol jegybankelnök, Luis María Linde is, figyelmeztetve, hogy az Európai Központi Bank támogatása nélkül Katalónia olyan helyzetbe kerülhet, mint nyáron Görögország.
A Rajoy-kormány szerint a katalán nacionalisták félrevezetik a lakosságot, amikor azt állítják, hogy a független Katalónia továbbra is tagja maradhat az Európai Uniónak. Épp az ellenkezője az igaz, önálló államként saját jogon felvételét kell kérni, s ez időbe telhet. Spanyolország vétója pedig blokkolhatja a katalánok EU-csatlakozását. Madridban vita bontakozott ki arról, pontosan mit is nyilatkozott Jean-Claude Juncker egy néppárti EP-képviselő kérdésére a katalánok elszakadásáról, mivel az angol szöveg és a spanyol fordítás nem egyezett. A Bizottság 2012-ben úgy nyilatkozott, spanyol belügynek tekintik a Katalóniával folyó vitát. Az EU-t ugyanakkor nyilvánvalóan aggasztja a katalánok kiválásának lehetősége. Angela Merkel német kancellár is megtámogatta Rajoyt, amikor közölte, az alkotmányos utat mindenkinek be kell tartani. A spanyol alaptörvény értelmében pedig egész Spanyolországot érintő kérdésben Madrid jóváhagyása nélkül nem lehet népszavazást tartani.
Barcelona szavazóin dőlhet el, hogy szakadnak vagy maradnak a katalánok, írta a minap a brit Financial Times. Katalónia fővárosában valamivel kevésbé lelkesek az elszakadás hívei, a metropolis lakosságának kevesebb, mint 40 százaléka váláspárti. Számos barcelonai központú nagyvállalatnak egész Spanyolországra kiterjedő hálózata van, így sok a veszítenivalójuk. Barcelonában a helyhatósági választásokon a Podemost is magában foglaló Comú jelöltje, Ada Colau lett a polgármester. A Podemos vezetője, Pablo Iglesias az El Paísnak adott interjújában azt üzente: „Katalánok, maradjatok Spanyolországban, győzzük le együtt Rajoyt decemberben!”
Kétségtelen, a katalán tartományi választás az év végén esedékes spanyol parlamenti voksolás kimenetelére is hatással lehet. A néppárti hívek kemény fellépést várnak a konzervatív kormánytól Katalónia ügyében, de a legnagyobb ellenzéki erő, a szocialista párt sem adna szabad utat a katalán függetlenségi törekvéseknek – bár a PSOE legalább kész lenne az autonómiák rendszerének újratárgyalására, a katalán jogosítványok kiszélesítésére.
