Még jó néhány évet, akár évtizedet is várni kell arra, hogy a ma már legkülönbözőbb árban és méretben is kapható pilóta nélküli légi járművek százszámra lepjék el az eget, a drónok népszerűsége azonban napról napra növekszik. Amikor már a hármas metró hirdetőfelületein is a néhány ezer forintért kapható, akár kamerával is felszerelt propelleres ketyeréket hirdetik, és szinte minden nap olvashatunk olyan híreket, amelyekben a drónokkal elért sikerekről vagy éppen vészhelyzetekről tájékoztatnak minket, sokan csak legyintenek: egy újabb divatőrület, a gyerekek majd ezt is kinövik, mint a tamagocsit. Csakhogy a a reklámplakátok megtévesztőek lehetnek, a drónok egyáltalán nem gyerekjátékok. Igaz, hamarosan valóban tömegtermékké válhatnak, ám elsősorban nem a kütyübolond apukák és kisfiaik, hanem a bennük rejlő gazdasági lehetőség miatt.
A drónokat számos ország már több szektorban is sikeresen alkalmazza, a felhasználási területek pedig egyre bővülnek. Az Egyesült Államokban például a drónipar több százezer új munkahelyet teremthet, becslések szerint 2025-ig több mint 80 milliárd dolláros piac épülhet ki - tudtuk meg egy szakmai beszélgetésen, amelyen a drón-technológiával foglalkozó hazai vállalatok képviselői számoltak be tapasztalataikról, az eddigi eredményekről. "A drónok számos jelentős újítást hozhatnak például a bányamérés vagy a térképészet területén, segítségükkel nagy területeket lehet lefotózni viszonylag alacsony költségen.
Ugyanilyen fontos a kutatás-mentésben játszott szerepük is, ma már létezik olyan tűzoltó kocsi, melynek tetejére egy érzékeny szenzorokkal felszerelt drónt telepítettek, amelyekkel könnyedén meg lehet közelíteni az életveszélyes területeket, az érzékelők pedig a robbanásveszélyre is figyelmeztetnek" - mondta Bakó Gábor, az Interspect Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyanilyen hasznosak lehetnek a drónok a mezőgazdaságban. Az AgriDron Kft. már évek óta foglalkozik "mezőgazdasági drónok" alkalmazásával, Láng Vince, a cég vezetője szerint már Magyarországon is vannak olyan gazdák, akiknél a drónhasználat mindennapos gyakorlat. "Egyre többen ismerik ezt a távérzékelési technológiát, a drónok elsősorban a területbejárást és a tápanyagszórást könnyíthetik meg" - mondta.
Lehetővé válik tehát a termőföldek folyamatos megfigyelése, a környezeti paraméterek hatékony mérése, így gyorsan lehet reagálni, ha például kártevők vagy fertőzések miatt beavatkozásra van szükség. A pilóta nélküli légi járművek a tudomány területén is számos új lehetőséget biztosítanak, a NASA nemrég egy gravitáció nélküli térben is elnavigálható robotkopter teveit mutatta be, amely lehetővé teszi, hogy a bolygókutatásokban a drónok is segédkezzenek.
A nemzetközi kutatási eredmények fényében úgy tűnhet, hogy a hazai drónkutatás-fejlesztés még gyermekcipőben jár, ám a valóságban ez nem így van - legalábbis nem sokkal szűkebb az a cipő, mint más országokban. "Nem szabad a külfölddel versenyezni. Műszaki oldalról hazánkban sincs gond, gyakorlatilag bármit meg lehet csinálni, amire szükség van" - erről már Kazi Károly beszélt. A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, a probléma inkább ott van, hogy az új technika felhasználásában nincs még elég gyakorlatunk. Tapasztalatai szerint például árvíz idején előfordult, hogy a drónokkal készített képeket az illetékesek képtelenek voltak kiértékelni. "Kellenének olyan pilot projektek, amelyekben - nem vészhelyzet idején - a rendszert tesztelik. Ebben még sokat kellene fejlődni" - mondta.
A szakértők szerint mindemellett átfogó piacfelmérésre is szükség lenne Magyarországon. Bár konkrét számok még nincsenek, az mégis látható, hogy a drónoknak jelenleg a médiában és a filmes szakmákban van a legnagyobb piaca. A professzionális mellett egyre több a polgári felhasználó is - a tavalyi évhez képest a drónok eladása megduplázódott - ezzel együtt egyre több drónbalesetről is hallani. A szakértők figyelmeztetnek: nem az a fő veszély, hogy egyre több ilyen eszköz van, hanem az, hogy azokat az emberek nem körültekintően használják. A probléma egyik megoldása az úgynevezett "no fly zónák" kialakítása, amelyeket az adott drón szoftvere felismer, így az eszköz a megadott zónában nem tud repülni. Ugyanakkor elkerülhetetlen egy konkrét szabályozás kidolgozása is.
A tömeges elterjedés egyik legnagyobb akadálya, hogy még mindig nincs megfelelő szabályozás - hangsúlyozzák a szakértők, hozzátéve: úgy tűnik, a jogalkotók nehezen tudnak lépést tartani az innovációval. Félő, hogy egy átfogó szabályozás csak azután fog megszületni, hogy egy súlyos, a drónokat is érintő baleset bekövetkezett. Emlékezetes: amikor valaki egy kis propelleres ketyerét röptetett a Fehér Ház kertjébe, a drónszabályozás kérdése hat hónappal előrébb ugrott az amerikai törvényhozás napirendjében. Egy túl szigorú szabályozás viszont a gazdasági fejlődés gátja is lehet, éppen ezért a drónregulák kidolgozásánál fontos lenne, hogy a jogalkotók egyeztessenek a szakmai szervezetekkel, s a jogi érvek mellett a gazdasági érvek is helyet kapjanak.