A főváros tanácsa elkészítette a főváros 1930. évi költségvetésének tervezetét. Főbb vonásaiban dr. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok szombaton délelőtt ismertette azt a sajtó képviselőivel. Azok a részletek, amelyeket föltárt, semmivel sem enyhítik a sivár képet, a kietlen hangulatot, amely az eddig kiszivárgott részletekből támadt. A kurzus eljutott 10 éves uralmának legelszomorítóbb költségvetéséhez. A tanács mindössze azzal tud dicsekedni, hogy ezúttal is deficitmentes költségvetést produkált, ezzel pedig nincs sok dicsekedni való, semmi egyéb nem kell hozzá, mint kidobálni mindent, amiért a kapitalista-kurzista többség nem fog neheztelni, tehát a széles rétegek szociális igényeinek kellő védelmet és a közmunkákat, amelyeket „csak" a munkások és a kispolgárok követelnek.
A tanács jelentése adócsökkentésekről beszél, mi sem természetesebb, hogy a jövedelmi adók pótlékolásából eredő ínségadót szüntették meg és a vigalmi adót csökkentették. Ezzel szemben jelentősen fokozták a községi üzemek hozzájárulását, ami a fogyasztás megadóztatását jelenti. A tanács szerint az ínségadó megszüntetése "nem befolyásolja" az ínségakciókat, mindössze — a munkanélküliek segélyét és a szellemi ínségmunkát dobták ki a költségvetésből.