Az orosz egészségügy felelősségét különösen az után kezdték el feszegetni, hogy közzétették a 2015-ös statisztikát, amelyből kiderült, hogy az első negyedévben emelkedett a halálozás aránya az elmúlt évhez képest, tehát ismét szembetalálták magukat a Putyin előtti időszak problémájával. Több mint félmillió ember halt meg negyed év alatt, ami 23,5 ezerrel több, mint 2014 azonos időszakában. A legnagyobb emelkedést a légzőszervi megbetegedések terén észlelték, de a szív-és érrendszeri betegségek is sok ember halálát okozták.
Különösen Közép-Oroszországban, a Volga-vidéken és észak-nyugaton szembetűnő az emelkedés, jelentősen kisebb Szibériában és a Távol-Keleten. A halálozás 1965 és 1985 között emelkedő tendenciát mutatott, 1986-tól 1989-ig az antialkoholista kampány időszakában viszont jelentősen csökkent. Újabb emelkedést regisztráltak a reformok éveiben, majd hullámzások után 2004-től a csökkenés volt a jellemző.
A magas halálozásban a főszerep az alkoholé. A kormány mellett működő elemző központ tanulmánya szerint az utóbbi tíz évben a férfiak halálát 30 százalékban, a nők halálát 15 százalékban az alkohol okozta. Az élettartam alakulását is nagymértékben befolyásolja az alkoholfogyasztás. Az 1960-as évek derekán a lakosság háromszor annyi alkoholt fogyasztott, mint közvetlenül a háború után. A kilencvenes évek elejének növekvő halálozása nemcsak a reformok nehéz időszakával magyarázható, hanem a növekvő alkoholfogyasztással is. Az oroszok által a nevetség tárgyává tett gorbacsovi alkoholellenes kampány több mint egymillió ember életét mentette meg.
Az ivási szokások idővel megváltoztak. Az idősebbek változatlanul a vodka mellett kötnek ki, de 2000-től a fiatalok inkább a sört választják. Nincs adat a sör szerepéről a halálozásban. Más országokhoz hasonlóan az életmód, a dohányzás vagy a súlyfelesleg is hozzájárul a romló egészségügyi állapothoz. Kiemelten foglalkoznak a magas vérnyomás okozta károkkal. Az orosz média szerint a mostani negyedéves visszaesésből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Már csak azért sem, mert 2004 óta az átlagos élettartam folyamatosan növekszik. 2014-ben először érte el a 71 évet: 76,5 évet a nőknél és 65,4 évet a férfiaknál.
Ami ezt a tendenciát veszélyezteti az az orosz egészségügy állapota. A nehéz gazdasági helyzet nem hagyja érintetlenül az egészségügyet sem, amelynek támogatását az állam csökkenti. Megnövekedett a jómódúak és a szegények ellátása közötti szakadék. A halálozás növekedésében szerepet játszhat az emberek biztonságérzetének a hiánya. Felmérések szerint a stressz (magány, fáradtság, kilátástalanság) 2013-ig csökkenőben volt, most emelkedőben van. A Levada-centr közvélemény-kutató intézet azt a kérdést tette fel az embereknek, hogy az elmúlt esztendőben jobb lett-e a családjuk élete?
A megkérdezetteknek mindössze 9 százaléka válaszolt igennel, 45 százalék szerint sokkal rosszabb lett az életük. Jövőképük hasonlóan sötét. Mindez nem marad hatástalan az egészségügyi állapotukra. A különböző válsághelyzetekre sokan agresszivitással, alkoholizmussal, bűnözéssel, öngyilkossággal, pszichikai és szívbetegségekkel reagálnak.
Egy Putyin részvételével a közelmúltban megtartott kormányzati tanácskozáson az egészségügyi miniszter kijelentette: továbbra is számítani lehet arra, hogy magas szinten marad a halálozási ráta. A régiók többségében tapasztalták az első negyedévben a halálozási arány emelkedését, márciusban ez 82 régiót érintett, áprilisban több mint negyvenet. Különösen a 35-44 év közöttiek körében tapasztalható halálesetekre hívta fel a figyelmet a miniszter. Elismerte, hogy problémákkal küzdenek az egészségügyben, felelősség terheli a helyi hatóságokat is. Rossz munkájukért az elmúlt két évben 29 egészségügyért felelős regionális minisztert bocsátottak el. Sokmillió rubel pénzbüntetést is kiróttak, sőt 41 büntetőügyet kezdeményeztek az elmúlt évben.
A miniszter sem úszta meg kritika nélkül, sok támadás érte az egészségügyi reform levezényléséért. Egyes vélemények szerint a reformnak szerepe van a halálozás növekedésében. Volt, aki egyenesen a reform leállításáért kardoskodott. Putyin azonban erre nem hajlott. Inkább beszél korrekcióról.
Az oroszok a korábbinál rosszabb ellátásban részesülnek, ritkábban keresik fel az orvost, viszont gyakrabban tapasztalnak elutasító magatartást a mentőszolgálat részéről. A VCIOM országos közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada elégedetlen az egészségügyi ellátással. Elemzők véleménye szerint az állami kontroll elégtelensége mellett nagy problémát jelent a tapasztalt orvosok hiánya és az elégtelen anyagi ráfordítás. Az egészségügyre Oroszország a felét költi annak, mint Németország vagy Franciaország.
A 188 országra kiterjedő amerikai egészségügyi felmérés szerint Oroszországban és Európában a halálesetek többségét 1990 és 2013 között a helytelen életmód és az artériás vérnyomás okozta. 2013-ban 10,4 millió ember halálához vezetett. A második helyen a dohányzás áll, 5,8 millió ember halálát idézte elő 2013-ban. A harmadik hely a súlyfeleslegé. Az első tízben található a cukorbetegség, a helytelen táplálkozás (sok só használata, kevés gyümölcs fogyasztása).
Az oroszországi helyzet hasonló, amiben különbözik, hogy míg nemzetközi viszonylatban a túlzott alkoholfogyasztás csak a tizedik helyet foglalja el, addig Oroszországban a harmadikat. 2013-ban 8.4 millióan haltak meg az alkoholtól. 1993 óta ez a fajta halálozás 33 százalékkal emelkedett. A szesz árának emelése sem segített, mert a boltokban kapható alkohol pótlására beszerzett vagy otthon gyártott termékek egészségromboló hatása igen nagy. A magas koleszterinszint is a rizikófaktorok közé tartozik.