Társadalom;menekültek;migráció;Gyoda;

Menekültek horvát rendőrök között a horvát–magyar határon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL

- Körkörös lett a diplomáciai gyoda

A kormány szándékosan hagyta elfajulni a helyzetet a Keleti pályaudvarnál, csakhogy népszerűségét növelje. Továbbra is szinte átláthatatlan a menekülthelyzet. Ami biztos: a szerb határ lezárásával a menekültek Horvátország felé igyekeznek, s ott a magyar, kevesebben a szlovén határon átkelve igyekeznek Ausztria és Németország felé. A magyar szerb határon konszolidálódik a helyzet, megnyitották az ásotthalmi és röszkei határátkelőhelyet. Viszont az ország diplomáciai gyodával vette magát körbe,

Europol: példátlan méretű a szervezett embercsempészet

Az Europol vezetője szerint "példátlan számban" telepedtek rá a szervezett embercsempész bandák az európai migrációs hullámra. Rob Wainwright, az EU-országok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezetének igazgatója - aki korábban a brit elhárításnál (MI5) a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyosztályt vezette - a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak elmondta: olyan bűnözői csoportok is áttértek az embercsempészetre, amelyek korábban például kábítószer-kereskedelemmel foglalkoztak. Wainwright hozzátette: 30 fős külön ügyosztályt hozott létre az Europolon belül a migránsválság mögött meghúzódó szervezett bűnözői csoportok felderítésére, de az embercsempész tevékenység olyan méreteket öltött, hogy az új csoportot "elöntötte" a rázúduló ügyek puszta tömege. Az Europol becslése szerint az Európába irányuló embercsempészetben most már legalább 30 ezren vesznek részt, és egy-egy embercsempész banda hetente több százezer dollárt keres. Rob Wainwright szerint ugyanakkor eltúlzottak azok a félelmek, hogy a migránsok tömegében az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet terroristái is elvegyülhettek. Kijelentette: az elsődleges terrorveszélyt olyan európai állampolgárságú terroristák jelentik, akik Irakban vagy Szíriában csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és onnan esetleg hazatérnek. Ők útlevéllel utaznak, és nincs szükségük arra, hogy az Európába tartó migránsokhoz csatlakozzanak, sőt így le is bukhatnak például egy ujjlenyomat-ellenőrzés során.

A menekültek becsült száma
Horvátország
Szeptember 16. óta körülbelül 25 ezer menekült lépte át a határt, közülük 3900 személy tartózkodik a szerbiai, tovarniki határátkelőnél. Őket a zágrábi belügyminisztérium vasárnapi közlése szerint buszokkal és vonatokkal viszik a magyar határhoz. Mintegy 2000 menekültet küldtek Szlovéniába, közülük ezret a hétvége folyamán.
Szlovénia
Nehéz megmondani, jelenleg pontosan hány menekült tartózkodik Szlovénia területén, mert néhány százan azok közül, akik Horvátországból az ország területére érkeztek, már tovább is mentek Ausztriába a felsőregedei (Gornja Radgona) táborból. Becsléseink szerint azonban a menekültek száma háromezer körüli lehet, ugyanakkor óráról órára változik a helyzet. Novo Mestóban 1400, Pomurjében 640 menekült lehet, a brezicei táborban jelenleg 200 menekült tartózkodik. Ljubljanában mintegy száz menekült lehet, de hamarosan ők is elhagyják a szlovén fővárost, s mennek tovább Ausztria felé. Crnomeljben félszázan lehetnek. Ogatecben 130 menekültről ír a szlovén Delo honlapja. Vasárnap azt közölték, hogy órákon belül 800-an lépnék át a horvát-szlovén határt. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter arról számolt be, hogy hazája ideiglenesen legfeljebb 9000 menekült befogadására képes. Táborokban ennyi személynek tudnak szállást biztosítani. Szlovénia tegnap lezárta Horvátország felől a harmicai határállomást, ezért a menekültek a breganei felé vették az irányt. A szlovén vasúttársaság leállította a Horvátország felőli vonatközlekedést is.
Ausztria
Jelenleg körülbelül néhány tízezer menekült lehet az országban, de közülük 10-15 ezren állandó mozgásban vannak, így itt is állandóan változik a helyzet. A belügyminisztérium közlése szerint pénteken és szombaton 11 ezer menekült lépte át a burgenlandi és steiermarki határt, rövidesen azonban további 7000 menekült érkezhet az országba. Vasárnap pedig legalább százan lépték át a szlovéniai, spielfeldi határátkelőt. Vasárnap Steiermarkból 300 menekült hagyta el a schwarzhallei tábort, s indultak tovább Németország felé. Vasárnapi adatok szerint Grazban 1400, Graz-Weblingben 450, Feldkirchben 400 menekült tartózkodik.

Szerbia
Az országban az év eleje óta 150 ezer menekültet regisztráltak, ennek azonban csak töredéke maradt Szerbiában. Jelenleg néhány ezer menekült tartózkodhat Szerbia területén. Szerdán a belgrádi Vöröskereszt azt közölte, hogy továbbra is naponta 2000 menekült érkezik a dél-szerbiai, presevói táborba.
Menekültek a horvát–magyar határon: nyugati sínek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL

Menekültek a horvát–magyar határon: nyugati sínek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL

A kormány a külföld szemével

2010-2014 Folyamatos a kritika az új alaptörvény, az igazságszolgáltatás függetlensége, a média újraszabályozása, a választási reform miatt

2014 májusa után

- június: a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet a civil szféra zaklatása miatt elítéli Magyarországot

- július: Orbán tusványosi beszédét a nemzetközi sajtó élesen bírálja, mondván, Orbán az orosz medve karmaiba rohan, az Unió Bizottságának digitális alelnöke szerint a magyar média szabadsága továbbra is veszélyben van

- augusztus: a svéd Európa-ügyi miniszter bírálja a magyar kormányt a jogvédő és civil szervezetekkel való bánásmód miatt, norvég kollégája pedig azt, hogy megsértjük a norvég alapokról szóló megállapodást

- szeptember: Barack Obama is elítéli a magyar kormány civil szervezetekkel szembeni zaklatásait, a nemzetközi sajtó szerint a magyar dohányboltok önmaguk karikatúrái

- október: a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere a reklámadót, a médiaszabályozást bírálja budapesti látogatásán, amerikai korrupciós vádak kerülnek nyilvánosságra magyar vezetőkkel szemben, Uniós vezetők és elemzők gyengének tartják a magyar biztos-jelöltet, Navracsics Tibort

2015

- január: a Freedom House nemzetközi civil szervezet szerint Magyarország visszalépett a politikai jogok területén

- február: Angela Merkel német kancellár a demokrácia sajátos értelmezése és a ellenzékkel való bánásmód miatt bírálja Orbánt, több nemzetközi kritika is elhangzik Putyin budapesti látogatása miatt

- június: az amerikai külügy éves értékelése bírálja a magyarországi helyzetet a civilekkel, a médiával és a romákkal szembeni bánásmód miatt, felháborodást vált ki uniós vezetőknél, hogy Magyarország egyoldalúan felmondja a menekültek regisztrációját az első tagországban elrendelő Dublin III. rendeletet, ezek hatására a magyar kormány visszalép

- július: a román kormányfő sértőnek tartja Orbán tusványosi beszédét

- augusztus : a román kormányfő szerint Magyarország provokálja Romániát, amikor a bukaresti magyar nagykövet azt mondja, nem működnek együtt infrastruktúra fejlesztésekben

- szeptember: a határok drótkerítéssel történő lezárását, a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódot, más országok gyakorlatának és vezetőinek sértő bírálatát elutasítja a német, a francia, a svéd, az osztrák, a román, a szerb, a horvát, a görög, a luxemburgi és az olasz kormány, az ENSZ főtitkára, a szervezet emberi jogi főbiztosa, az Európai Unió legfőbb vezetői és menekültügyi főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és más nemzetközi emberi jogi szervezetek, az európai pártcsaládok több vezetője, köztük az Európai Néppárt egyik alelnöke és a teljes nemzetközi sajtó

Magyarország a vonatkozó előírásoknak igyekszik érvényt szerezni a határain alkalmazott intézkedésekkel - mondta Kovács Zoltán vasárnap a Sky News brit hírtelevíziónak.