Az indulatok már előző nap magasra csaptak a törvényhozásban, amikor egy bizottságban szavaztak a kormányzó Liberális Demokrata Párt által kezdeményezett módosításokról. Meglehetősen szokatlan jeleneteket lehetett látni az általában hűvösen udvarias és gyakorlatiasan precíz munkájáról ismert japán törvényhozás épületében. Az éjszakába nyúló vita során nemcsak heves szócsatákat vívtak (ez azért a tokiói parlamentben sem ritkaság), hanem a a résztvevők között szabályos dulakodás, ökölharc tört ki. A folyosón az ellenzékiek megpróbálták elállni az utat az ülésterem előtt, hogy megakadályozzák a kormánypárti honatyákat szavazatuk leadásában.
Hónapok óta folyik a vita a Felkelő Nap országában: az ország védelmi alapelveinek – s így voltaképp a híres békealkotmánynak – megváltoztatása a tét. A Japan Times című lap szerint már több mint kétszáz óra hosszat tárgyalták a védelmi módosításokat a parlament két házában, de az utolsó pillanatig sem sikerült konszenzusra jutni.
Az Abe Sinzo miniszterelnök által pártolt reform, amelyet júliusban az alsóházban már sikerült elfogadtatni, nagyobb „rugalmasságot” biztosítana a japán önvédelmi erők (ez a fegyveres erők hivatalos elnevezése)külföldi bevetése terén, lehetővé téve például a részvételt az ország szövetségeseivel közös hadgyakorlatokon, nemzetközi békemissziókban. Japán a "kollektív önvédelem" fogalmának bevezetése révén bevethetné katonai erőit akkor is, ha nem közvetlenül Japánt, hanem valamelyik szövetségesét érné katonai támadás. A konzervatív japán kormányfő célja, hogy Japán jelentősebb szerepet vállaljon a nemzetközi porondon. Szakértők szerint a reform mögött a japán védelmi doktrína lassú és óvatos módosításának szándéka húzódik meg, melynek magyarázata többek közt a Kína irányából – elsősorban a vitatott hovatartozású szigetek kapcsán - érzékelt növekvő fenyegetés.
A törvény szenvedélyes vitákat váltott ki a parlament falain kívül is, tömegtüntetések során tiltakoztak a második világháború után elfogadott békealkotmányt veszélyben érző tízezrek. Csütörtökön a parlamentben folyó üléssel párhuzamosan 13 ezren demonstráltak Tokió szívében, a törvényhozás épülete előtt. A közvélemény nem készült fel a változtatásokra. Kacuja Okada egy tévévitában felméréseket idézett, amelyek szerint 30 százalék támogatja, 60 százalék ugyanakkor ellenzi az önvédelmi erőket érintő korlátozások enyhítését, a védelmi politika átalakítását. A japán békealkotmányt féltő idősek mellett nagy számban fiatalok is felvonultak a biztonsági törvények elleni tiltakozó megmozdulásokon.
A vita a parlamentben, a tüntetés a törvényhozás előtt pénteken is folytatódott. A fő ellenzéki erő, a Japán Demokrata Párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be Abe Sinzo kormányfő ellen a felsőházban, öt ellenzéki párt, a DPJ mellett a Japán Innovációs Párt, a JKP, a Szociáldemokrata Párt, az Emberi Élet Párt és Taro Jamamoto és barátai az alsóházban is felvetették a bizalmi kérdést. A kormányzó koalíció leszavazta a bizalmatlansági indítványt és a módosító javaslatokat. Az ellenzéki politikusok a szavazás lassításával tiltakoztak. A vitában a kormányzó koalíció visszautasította az ellenzék vádjait, hogy a bizottsági ülésen "áterőszakolták" a törvénymódosításokat. Okada Katuja, a DJP elnöke ugyanakkor még a szavazás törvényességét is kétségbe vonta. A kormánykoalíció több vezető tisztségviselője, így a védelmi miniszter ellen is bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, valamennyi ellenzéki indítványt elutasították.
