Nem első ízben látogat el katolikus egyházfő Kuba szigetére. Történelminek nevezhető, amikor az áprilisban a szentek sorába emelt II. János Pál 1998-ban Havannába érkezett. A lengyel származású pápa kerülte ugyan a közvetlen politikai jellegű kinyilatkoztatásokat, de egy ízben úgy fogalmazott: „Legyen nyitott Kuba a világ felé, minden remek adottságával, s a világ is legyen nyitott az országra” – emelte ki akkor. Fidel Castro volt elnök a pápa mellett állt, amikor elhangzott ez a fontos mondat.
A kubaiak emlékezetében ma is élénken él ez a látogatás. Az országban hozzászokhattak az emberek a tömeggyűlésekhez, ez azonban újfajta élményt jelentett számukra. „Mindenki azért jött el, mert látni akarta a pápát, mert el akart jönni. Az egyházfő látogatása a reményt, a szabadságot, a szabad vallásgyakorlást jelentette számunkra” – fejtette ki egy tanár az amerikai National Public Radiónak.
Azóta 17 év telt el, de az a nyitás, amit a kubaiak II. János Pál vizitjétől reméltek, nem következett be. Óvatos lépések történtek ugyan, ma már például hivatalos ünnep karácsony, s az emberek lényegében szabadon gyakorolhatják vallásukat, de a nagy politikai áttörés elmaradt. Nem alakulhattak egyházi iskolák sem, s televízió-illetve rádiócsatornát sem alapíthattak a vallási közösségek.
2012-ben XVI. Benedek pápa is ellátogatott a szigetországba. Látogatása csúcspontjának a Havannában tartott szentmiséjét tartják, amelyen legalább 200 ezren gyűltek össze. Benedek pápa vizitje során nem találkozott az ellenzék képviselőivel. A Szentszék ugyanakkor ügyesen diplomáciázott: elérte 130 politikai fogoly szabadon engedését.
Ferenc pápa különösen szívén viseli Kuba sorsát. 1998-ban, még Buenos Aires érsekeként könyvet írt „Beszélgetések II. János Pál és Fidel Castro között” címmel. Ebben bírálta a kubai szocializmust, s Fidel Castro forradalmát, rámutatott arra, hogy a kubai kormánynak lépéseket kell tennie a politikai nyitás érdekében, s utalt arra, hogy a politikai párbeszéd vethet véget az ország elszigeteltségének. Ferenc pápa trónra lépése után bátrabb fellépésre ösztönözte a kubai főpapokat. Ennek eredményeként a püspökök 2013 szeptemberében körlevelet fogalmaztak meg, amelyben gazdasági és politikai nyitást követeltek: „A jobb jövőbe vetett remény az új politikai berendezkedést is jelenti” – fogalmazott a dokumentum, ami kiemelte továbbá, hogy meg kell adni a lehetőséget a másfajta gondolkodásra, a kreativitásra, az igazság keresésére.
A püspökök azt is megfogalmazták, hogy Kubának közelednie kellene az Egyesült Államokhoz. A körlevélben ugyanakkor nem tettek említést a többpártrendszerről. (A 20. században a Vatikán épp Kubával kapcsolatban érte el egyik legnagyobb sikerét a kubai rakétaválság megoldásában játszott szerepével. XXIII. János pápa, a II. vatikáni zsinat elindítója mindent elkövetett azért, hogy elkerülje a világ a nukleáris katasztrófát.)
Hogy a pápa számára mennyire fontos a szigetország, az is bizonyítja: a Vatikán igen komoly diplomáciai tevékenységet fejtett ki azért, hogy elősegítse az Egyesült Államok és a Kuba közötti megbékélés folyamatát, amiért Barack Obama amerikai elnök és John Kerry külügyminiszter is köszönetet mondott a pápának. (A két ország felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, nagykövetséget nyitottak egymás államaiban, Washington levette Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, …) A Szentszék 2013-ban kezdett titkos közvetítést a két ország között, néhány hónappal Ferenc pápa trónra lépése után: az év októberében a Szentszék diplomáciai testületének tagjai fogadták a két ország delegációit. A Vatikán fontos szerepet játszott abban, hogy Kuba 2014. december 17-én szabadon engedte a kémkedés vádjával 2009 decemberében letartóztatott, s 2011-ben 15 éves börtönbüntetésre ítélt amerikai Alan Grosst.
Ugyanakkor nemcsak az Egyesült Államok és Kuba, hanem a szigetország és a Vatikán viszonyában is jócskán van még lehetőség előrelépésre. A kubaiak például a rezsimmel szemben túl puhának tartják Jaime Lucas Ortega y Alamino bíborost, havannai érseket. Mivel 75. életévét már 2011-ben betöltötte, ezért a pápa minden további nélkül leválthatná. Persze ha nála konfrontatívabb főpapot nevezne ki a befolyásos egyházmegye élére, akkor fennállna a veszélye annak, hogy a keményebb fellépés éppen az egyházra ütne vissza. Komoly dilemma ez a pápa számára.
A helyi katolikus egyház előtt a nehezen megoldható politikai problémák mellett más gondok is tornyosulnak. Ezek közé tartozik az is, hogy az eddigi pápalátogatások spirituális szempontból nem jártak olyan hatással, amint azt a helyi főpapok eredetileg remélték. Az emberek nem tértek át tömegesen a katolikus hitre sem II. János Pál, sem XVI. Benedek látogatása után. Viszont Kubában is sikeresek a kisegyházak, illetve a szekták.
Azt remélik, most minden másként lesz, s Ferenc pápa annyira karizmatikus személyiség, hogy sokak katolikus egyházról alkotott véleménye változik pozitívabb irányba. Egy kubainál a tekintetben már sikerrel járt a katolikus egyházfő: amikor májusban Ferenc pápa a Vatikánban találkozott Raúl Castróval, a kubai elnököt annyira lenyűgözte Krisztus Argentínából érkezett földi helytartója, hogy azt mondta: újra imádkozni kezdett. Közös témájuk biztosan adódott már csak amiatt is, mert Raúl Castro, akárcsak bátyja, Fidel jezsuita neveltetésben részesült, s mint tudjuk, a pápa is a jezsuita rendben szolgált. Nyelvi gondjaik mindenesetre biztosan nem voltak…
Ferenc pápa látogatásának nagy kérdése, találkozik-e Fidel Castróval. A Vatikán szerint erre minden esély megvan, vasárnap elvileg beszélgethetnek egymással, ugyanakkor ez attól is függ, hogy az egykori forradalmi vezető, a 89. évében járó Fidel Castro egészségi állapota lehetővé teszi-e ezt.
A háromnapos vizit hivatalos programjában nem szerepel a pápa és a Nők Fehérben ellenzéki csoport tagjai közötti találkozó. Bár vezetőjük, Berta Soler kérte a Vatikánt arra, hogy fogadja őt a pápa, mint a brit Guardiannek elmondta, nem hiszi, hogy a rezsim egyáltalán engedélyezi az egyházfő szentmiséin való részvételét. Persze az is tény, hogy Ferenc pápa mindig képes meglepetésekre, s elképzelhető, hogy olyan programpontokat is beiktat majd, amelyek nem szerepelnek eredeti menetrendjében.
Hogy Kuba jó szándékát kinyilvánítsa, múlt héten bejelentette 3522 hatvan évnél idősebb bebörtönzött személy szabadon engedését. Néhány nappal korábban ugyanakkor száz ellenzékit vett őrizetbe Havanna. Ellenzéki médiaértesülések szerint a letartóztatottak az El Cobre-i zarándokhelyen el akarták helyezni annak a levélnek a másolatát, amelyet Ferenc pápának küldtek. Ebben arra kérték az egyházfőt, fejezze ki szolidaritását a politikai rabokkal, illetve a Nők Fehérben mozgalom tagjaival.
