A magyar kormány azonban több más tagállammal együtt ellenzi a kötelező kvótarendszert. A Fidesz-kabinet arra hivatkozik, hogy a jelenlegi migrációs hullám tekintetében nem tekinthető frontországnak, hiszen az országhatárra olyan menekültek érkeznek, akiket egy másik EU-tagállamban, Görögországban már regisztrálni kellett volna. A szerdai plenáris EP-vitában az EU soros elnöksége nevében felszólaló Jean Asselborn luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter úgy tájékoztatta a képviselőket, hogy "fontos változás lesz az eredeti javaslatban: Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az EP-nek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást".
Ennek nyomán tegnap az EP brüsszeli ülésén ugyan meggyőző többséggel - 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett - elfogadta az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye májusi javaslata arról szólt, hogy Olaszországtól 24 ezer, Görögországtól 16 ezer menekültet vegyenek át. Az e hónap elején közzétett, további 120 ezer főre vonatkozó előterjesztés értelmében Olaszország 15 600, Görögország 50 400, Magyarország pedig 54 ezer fő erejéig mentesülne a terhek alól. A legtöbb menekültet, 31 443 főt Németország vállalna át. Nagy-Britannia, Írország és Dánia - az ilyen jellegű belügyi együttműködésből már korábban érvényesített kimaradása okán - nem köteles részt vállalni ebben az áttelepítési sémában.
A kvóták megállapításakor 40 százalék erejéig a fogadó ország lélekszámát, további 40 százalék erejéig pedig egy főre jutó GDP-jét vették alapul. A fennmaradó, 20 százalék erejéig figyelembe veendő két szempont - 10-10 százalékkal - a 2010 és 2014 közötti menekültbefogadási átlag, illetve a munkanélküliségi ráta. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az unió. A menekülteket "átadó" tagállamok minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére. A javaslat szerint ha egy tagállam méltányolható és objektív okok - például természeti katasztrófa - miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe. A tagállam indoklását az Európai Bizottság értékeli, majd eldönti, hogy jogosnak tartja-e kimaradását a rendszerből legfeljebb 12 hónapra.
"Az erőszak sem lehet megoldás"
"A falak átmeneti megoldást jelentenek. önök is láthatták, hogy csupán az érkezők hullámainak elterelésére és a feszültség növelésére alkalmasak. Az erőszak sem lehet megoldás" - mondta Dimitrisz Avramopulosz tegnap Budapesten. A migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos, miután megbeszélést folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel és Szijjártó Péter külügyminiszterrel, azt is mondta: az Európába érkezők többsége szíriai, akik ténylegesen a védelmünkre szorulnak. A biztos továbbra is az Európai Bizottság által benyújtott javaslat támogatását szorgalmazta, hangsúlyozta ugyanakkor, tiszteletben tartja a magyar álláspontot is, ám "nem mindig értünk egyet az eszközeikkel". Beszámolt arról, csaknem 7 millió euró sürgősségi finanszírozást bocsátanak Magyarország rendelkezésére, ezzel növelhető a menedékkérőket befogadó létesítmények kapacitása. Ez az összeg kiegészíti a Magyarország számára 2020-ig elkülönített 85 millió eurót. "Továbbra is unióként működünk együtt, hogy kezeljük a menekültválságot kiváltó okokat" - fogalmazott.
A külügyminiszter szerint azonban az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat. Szijjártó kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre európai erőt a görög határok megvédésére. Ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna. Hozzátette, a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér, ezért az uniónak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és ha kell, új táborokat is létrehozhatna. Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert ekkor van értelme - hangoztatta Szijjártó. Ha EU-n kívül nem találnak megoldást, egyáltalán nem lesz megoldás a válságra - mondta.
