Mélypontra került az építőipar termelése, júliusban az előző hónaphoz képest 3 százalékkal csökkent. A havi alapon jelentős visszaesést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) előre jelezte, miként azt is, hogy az év hátralévő részében csökkenhet az ágazat teljesítménye - mondta Koji László az ÉVOSZ elnöke. Ezt jelzi a szerződésállomány fokozatos csökkenése, amelynek július végi mennyisége 46,9 százalékos elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,6, az egyéb építményeké 54,2 százalékkal kisebb.
Amennyiben a mostani visszaesés egy tartós folyamat kezdetét jelzi, akkor az úgy értelmezhető, hogy korán megszakadt az építőipar válság utáni fellendülése. Az ágazat teljesítménye az év első felében a 2013-as és 2014-es nagy értékű szerződéseit teljesítve tovább bővült, majd ezek kifutásával lassulni fog. A közbeszerzési hatóság első féléves statisztikái szerint is nagyjából 35 százalékkal kevesebb beruházási szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - ismertette Koji, hozzátéve, hogy ezt "hiányt" a lakossági oldal nem tudja pótolni. Az év hátralévő része kevés lesz ahhoz, hogy a 2016-os év ne visszaeséssel induljon - tette hozzá.
A KSH adatai azonban nem tökéletesek, ugyanis a hivatal nem látja a lakosság részére számla nélkül végzett kisebb-nagyobb építési, felújítási feladatokat. Erre a magánmegrendelők kényszerítik rá az építőipart azért, hogy a 27 százalékos áfát, vagy annak egy részér ne kelljen megfizetniük. Több, a lakásépítést és felújítást felkaroló civil szervezet is az áfacsökkentésben látná a megoldást. Például Románia az 5, Lengyelország a 8, Csehország pedig a 10 százalékos lakásáfával is arányaiban több költségvetési bevételt könyvelhet el, mint Magyarország a 27 százalékos áfával.
Csalódást keltőnek nevezte az építőipar júliusi stagnálását Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője. Az építőipar ágazatai közül az épületeket építő ágazat termelése 11,1, az egyéb építményeké 5,9 százalékkal csökkent tavaly júliushoz képest. Rámutatott, az új szerződések állományának hónapok óta tartó csökkenése ugyan jelezte, hogy lassulni fog az építőipari termelés növekedése, de az elemző az év végéig még stabil egy számjegyű növekedésre számított. Az épületek építése 0,5 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építése 0,9 százalékkal nőtt, ami szintén azt mutatja, hogy alapvetően az állami megrendelések "húzzák" az építőipart. A magánszektorból még mindig nem látszik az a szükséges impulzus, ami ahhoz kellene, hogy az építőipari termelés növekedése fenntartható maradjon - mondta.
A júliusi adat egyértelműen mutatja a lassulást az ágazatban, a 0,2 százalékos éves növekedés eddig a leggyengébb idei adat. A látható kis növekedés főként az állami beruházásoknak köszönhető, az új szerződések volumene is csökken, nem látszik jele annak, hogy az ingatlanpiac fellendülne - közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint az év hátralévő részében és a jövő év elején sem várható számottevő bővülés. Idén az év egészében az építőipar 5 százalék körüli növekedést érhet el - jelezte.
A lendületvesztés első számú oka, hogy az állami megrendelések már nem képesek ugyanazt a dinamikát követni, mint amit az elmúlt években láthattunk, hiszen az uniós források már a csúcson pörögnek, a tempót nem lehet tovább fokozni. Ugyanakkor a Portfolio értékelése szerint figyelemre méltó, hogy a visszaesés nem a klasszikus állami, infrastrukturális beruházások terepén, az úgynevezett "egyéb építmények" alágazatban történt, hanem az építmények körében, ahol feltehetően az ipari, kereskedelmi célú építkezések, azaz a beruházások hagytak alább.