Az egyedülálló nő korábban menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, azonban 2014 októberében továbbutazott Ausztriába, jelenleg több kiskorú gyermekével együtt visszatoloncolása ellen küzd. A dublini egyezmény ügyében Magyarország lenne az illetékes. Ezt tavaly májusban a szövetségi bíróság meg is erősítette, Magyarországot akkor a menekültek befogadása szempontjából biztonságos országnak minősítette.
A másodfokú bíróság szóvivője szerint egyedi esetről van szó, azonban a döntés iránymutató lehet más hatóságok számára is. A bíróság mostani döntésének indoklása szerint az emberi jogok európai egyezményének vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértésének veszélye esetén nem kerülhet sor a kiadatásra.
A bíróság másodfokú döntése szerint a helyzet Magyarországon 2014 októbere óta "jelentősen megváltozott", ezért a menekültügyi hivatal, valamint a szövetségi bíróság még folytatja a vizsgálatot, hogy Ausztria a menedékkérőket a dublini egyezmény értelmében Magyarországra visszaküldheti-e. Az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy megvizsgálja az aktuális bírósági döntést, azonban minden ügy egyedi elbírálás alá esik.
