Berlinben tárgyalt szombaton a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásáról, a minszki tűzszüneti megállapodás maradéktalan végrehajtásáról a német, francia, orosz és ukrán diplomácia vezetője. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a találkozó utáni értékelésében úgy fogalmazott “néhány dologban jelentős előrelépést értünk el a megállapodás végrehajtása terén” és kifejezte reményét, hogy ezen a héten a konfliktusban szemben álló felek már konkrét megállapodást tudnak aláírni a fegyverzet teljes kivonásáról. Steinmeier elmondása szerint a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy megkezdődhet a taposóaknák eltávolítása a konfliktusövezetből.
Elvi megállapodás született arról, hogy az ukrajnai helyi választásokat egységes alapon kellene megszervezni, a szeparatista régiókban tervezett voksolást törvényes alapra helyezni és az EBESZ felügyelete alatt megrendezni. (Ukrajnában október 25-én voksolnak, a szeparatisták külön választást hirdettek – Donyeckben október 18-ra, Luhanszkban november 1-re.) A külügyminiszterek megállapodtak abban is, hogy nem ismétlődhet meg a konfliktusövezetben a tavaly téli szörnyű humanitárius helyzet. Ennek érdekében konkrét intézkedések szükségesek – biztosítani kell a vízellátást és az alapvető szolgáltatásokat, lehetővé kell tenni, hogy a segélyszervezetek eljussanak a rászoruló emberekhez.
Az iskolakezdés óta, két hete fegyvernyugvás van Kelet-Ukrajnában. “Most minden azon múlik, hogy sikerül-e megerősíteni és kiterjeszteni ezt a fegyvernyugvást” – mondta Steinmeier. Kevésbé volt derűlátó az elért eredmények kapcsán Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Ő úgy értékelt, hogy a legfontosabb kérdésekben nem történt előrelépés. Hangsúlyozta, nem sikerült előrelépni a fogolycsere, valamint Ukrajna oroszországi határa fölötti ellenőrzésének helyreállítása terén. Klimkin kiemelte, hogy mindaddig nem lehet szabad és demokratikus választások megrendezéséről beszélni, amíg foglyok vannak a Donyec-medencében és mindaddig nem lehet szó biztonságról, amíg Oroszország ki nem vonja fegyvereit, zsoldosait és katonáit Ukrajnából.
Az ukrán külügyminiszter szerint az orosz fél nem reagált arra a kezdeményezésre, hogy hozzanak létre albizottságot a határkérdés megvitatásáról, márpedig a minszki megállapodás azt is rögzíti, hogy helyre kell állítani a szeparatisták által felügyelt ukrán határszakasz legális, ukrán védelmét. Kijev számára ez azért kulcskérdés, mert míg nem kerül legális keretek közé az ukrán-orosz határ ellenőrzése, addig Oroszország szabadon tudja fegyverrel és katonával támogatni a lázadókat.
A másik, változatlanul függőben maradt kérdés az ukrán alkotmánymódosítás,Donyeck és Luhanszk különleges státusának kérdése, amiben komoly nézeteltérés van Kijev és Moszkva között. A különleges státust is a minszki egyezmény irányozza elő, de eltérően értelmezik azt a felek. Moszkva és a szeparatisták elégedetlenek azzal a decetralizációs tervezettel, amit Kijev ajánl illetve azzal, hogy az ukrán vezetés nem tárgyal a lázadókkal, holott ezt a tűzszüneti egyezmény is előírja.
Klimkin Berlinben is azt hangsúlyozta, hogy szabad és demokratikus, a nemzetközi normáknak megfelelő, az ukrán törvények alapján megrendezett helyhatósági választások útján megválasztott helyi vezetéssel Kijev kész tárgyalni, de, mint fogalmazott, nem vezet sehova olyanokkal tárgyalóasztalhoz ülni, akik törvénytelen módon megrendezett és meghamisított eredményű voksolással jutottak vezető pozícióba. Klimkinnek úgy tűnik, igaza van, a legkényesebb kérdésekben egyelőre maradt a patthelyzet.
